vőfélybot, vőfélypálca

a → vőfély jelvénye a → házasságkötés szokáskörében, amelyet különösen akkor hord magánál, amikor a → lakodalmas ház, a család hivatalos képviseletében jár el. A vőfélybotot a lakodalmas háznál díszítik fel – e díszek bizonyítják, hogy a vőfély a család megbízottja. A → násznép meghívása alkalmával a meghívást elfogadók ezt gyakran további dísznek (pl. szalag, kendő) a vőfélybotra kötésével adják a meghívó család tudtára. A vőfélybot a legény-, ill. férfiviseletet kiegészítő bot (vidékenként eltérő, néhol fokos), jelértékű díszekkel ellátva: kendőkkel, szalagokkal, élőnövénnyel (rozmaring, puszpáng), gyümölccsel (alma, dió) és egyebekkel (pattogatott kukorica, szalmaszáldarabkák, toll). A vőfélybot a vőfély rangjelzője is, s ha a → vőfélyversek elmondása, szertartásos cselekmények előtt figyelmet akar kelteni, a vőfélybottal veri meg a mennyezetgerendát. díszítése az utóbbi időszakban rendkívül leegyszerűsödött, gyakran csak néhány szalagból áll. (→ még: lakodalmi díszek és jelvények, → lakodalom) – Irod. Szentesi Tóth Kálmán: Lakodalmi szokások a Nagykunságon (Karcag, 1929); Gönyey Sándor: A gyimesi csángó menyasszony öltözete (Ethn., 1940); Viski Károly: A hagyomány tárgyai (A magyarság néprajza. IV., Bp., 1941–43).

Vőfélybot (Méra, v. Kolozs m., 1970-es évek)

Vőfélybot feje, gyöngyökből varrt madarakkal (Türe, v. Kolozs m., 1970-es évek)

Gyöngyös kalap bokrétával és vőfélybottal (Bogártelke, v. Kolozs m., 20. sz. közepe)