tapló

bükk, cser, dió és más fákon termő gomba (lat. Fomes species). A parasztság századunk elején még a → tűzkeltéshez szükséges gyúlóanyagot taplóból csinálta. A taplógombát megszárították, vidékenként, szokás szerint más-más hamu (bab-, kukoricaszár, repce, vörös paré) lúgos vizében főzték, vagy napokon át áztatták, megszárították és fejsze fokával foszlósra verték. Jobban szikrát fogott a tapló, ha szárítás előtt salétromos vízben is pácolták. Ősi módja maradt fenn a taplókészítésnek a moldvai csángóknál; ők a fűzfán termő taplógombát néhány napra trágyába ássák el, azután megszárítják s így használják. A tapló a Dunántúlon petyeve, pötye, zsidóbőr néven is ismert. Századunk elején az Alföldön a taplót román, szlovák vándor árusoktól szerezték be, akik rendszerint más holmit is hoztak magukkal. Az Alföldön taplószerű anyagot készítettek a gyékény (lat. Typha latifolia, T. angustifolia) buzogányából (páka, páklyatapló, örménytapló), acatpehelyből (lat. Cirsium arvense), a fekete és fehér üröm (lat. Artemisia species) bolyhos bugájából, összetört leveléből (kálvinista tapló), a héjakút (lat. Dipsacus silvester), az aranygyopár (lat. Gnaphalium arenarium) leveléből. A gyopártaplót Dugonics András említi Etelka c. regényében. A gyepár a moldvai csángóknál a Helichrysum arenarium, amelynek rostjait tűzejtéshez tapló helyett használják. Mikszáth Kálmán báránycsecs taplóról tud. Szükség esetén reves, korhadt (Szeged vidékén ors) fadarabocskát is használtak taplónak. Tűzcsiholáshoz használják a taplót a szlovák, lengyel, orosz, román, bolgár parasztok is. Az oroszok gyakori taplója a kenderkóc, a hársháncs. A székelyföldi toplászok, a bakonyi németek napjainkban is sapkát, különböző dísztárgyakat készítenek taplógombából. Szeged vidékén a taplót vérző sebre is tették. A nagyobb gombából háromlábú kisszéket (→ taplószék), ivóedényt készítenek, s régebben a gyerekek a gyertyánfa taplót – mivel a vizet jól tartotta – palatábla törlésére használták (Göcsej). A múlt században a hazai erdőkből jelentős mennyiségű feldolgozatlan taplógombát szállítottak ki Cseho.-ba, Romániába. Bükkfa taplóból sapkák készülnek az Alpokban, a Cseh-erdő vidékén, Sziléziában is. (→ még: tűzszerszám, → toplászat) – Irod. Viski Károly: Tapló, acél, tűzgyújtás (Népr. Ért., 1932); Gunda Béla: A tapló és a fáklya (Népr. Ért., 1932); Bödei János: Adatok Zalabaksa gyűjtögető gazdálkodásához (Népr. Ért., 1943); Molnár Balázs: Tűzgerjesztés taplóval (Népr. Ért., 1943); Ferenczi Géza: Taplófeldolgozás Korondon (Ethn., 1961).