tulipán | TARTALOM | tulok |
Mo.-on az asztalos készítésű menyasszonyi → láda legáltalánosabb elnevezése; a 19. sz. első felében tűnt fel a Dunántúlon. A → tulipán-motívum, akárcsak D-Németo., Svájc vagy Ausztria területén, Mo.-on is már a 17. sz.-ban gyakori a festőasztalosok munkáin, s a 18. sz. második felétől egyes dunántúli műhelyek bútorain (→ komáromi bútor), főleg ládákon főszerepet kapott. A tulipános láda kifejezés terjedését az segítette elő, hogy a „Beszegődtem Tarnócára bojtárnak” c. műdalt (1846), melyben a „Fölteszik a tulipános ládámat ...” kezdetű sor is szerepel, Szigligeti Ede beillesztette A csikós c. népszínművébe (1847). Ezzel a tulipános láda megjelölés az ország oly vidékein is meghonosodott, ahol a bútorfestésben nem volt szokás tulipánt alkalmazni. Irod. Csefkó Gyula: A tulipán szó és motívum történetéhez (Népünk és Nyelvünk, 1929); Gebhard, T.: Die volkstümliche Möbelmalerei in Altbayern (München, 1937); Rubi, Ch.: Peinture paysanne (Neuchâtel, 1948); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).