{IV-491.} Állattan

FEJEZETEK

Magyarország állatvilágáról az első jelentős művet Grossinger János Universa Historia Physica Regni Hungariae (I–IV., 1793–1797) írta. Linné rendszerét a hazai szakirodalomba Földi János vezette be Természeti História a Linné szisztémája szerint (1801) című munkájával. Magyarország állatvilágának intézményes kutatása 1822-ben indult meg a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Állattárában, Frivaldszky Imre vezetésével. A magyar tudományos madártan megalapítója Petényi Salamon János, Darwin tanainak első hazai terjesztője Margó Tivadar volt. Magyarország madarainak összefoglaló leírását Chernel István (1865–1922) készítette el (Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségökre. 1–2., 1899). Herman Ottó népszerű zoológiai munkákat írt (Magyarország pókfaunája. I–III., 1876–1879; A magyar halászat könyve. I–II., 1887–1888; A madarak hasznáról és káráról, 1901) és megalapította a Magyar Ornithológiai Központot (1893).

A magyarországi állatvilág feldolgozása 1896-ban kezdődött A Magyar Birodalom állatvilága (Fauna Regni Hungariae) sorozat megjelentetésével. A latin és magyar nyelvű mű 961 oldalon, összesen 20 573 faj leírását közli. A könyvsorozat minden olyan állatfajt felsorol és röviden jellemez, amelyet az akkori magyar állam területén megfigyeltek, begyűjtöttek vagy a szakirodalomban jeleztek. Az áttekinthetőség kedvéért nyolc körzetre osztották a 19–20. századforduló Magyarországát: I. Regio Centralis, II. R. Pannonica, III. R. Septentrionali-occidentalis, IV. R. Septentrionali-orientalis, V. R. Transylvanica, VI. R. Banatica, VII. R. Croatica, VIII. R. Adriatica.

Minden állatcsoportot (osztályt vagy rendet) rövid állatföldrajzi vázlat előz meg magyar és latin nyelven, a magyar faunára vonatkozó irodalmi áttekintéssel együtt, majd az állatcsoport minden egyes fajának tömör, latin nyelvű ismertetése következik. Az 1918-ra elkészült mű hosszú évtizedekre meghatározta a magyar állattani kutatások irányát, és mind a mai napig a Magyarország állatvilágával foglalkozó kutatások alapja.