ISTVÁN MARIÁN (1914–1977)
István Marián (1914–1977) költészetében voltaképpen nem zajlottak le nagyobb fordulatok: az egyszerűség, a közérthetőség elvének alárendelt, jobbára kisebb lírai kompozíciók hordozzák az évek során inkább csak részleteiben, megjelenési árnyalataiban módosuló közéleti tartalmú üzenetet. Témáit rendre a köznapi nyilvánosság terében felbukkanó problémák, visszásságok adják. A jelenségek súlyát és arányait azonban eltúlozza a vers, hogy aztán mindezek ellenében szentenciózus záradékkal foglalhasson állást a lírai alany. A költői eljárások voltaképpen adottak már az 1956 előtti, a hit és az elkötelezettség pátoszát kifejező versekben vagy az egyszerűbb vallomásos dalformákban (Tájak, 1955), s a hatvanas-hetvenes években feltűnő formaváltozatok is könnyen visszavezethetők ezekre a hol egyetlen gyorsan explikált gondolat-, hol bizonyos drámai mozzanatok kompozicionális erejére építő verstípusokra (Konok szerelem, 1966; Veszéllyel vemhes világ, 1974).