| Irodalom | TARTALOM | Kegyességi próza |
FEJEZETEK
A korszerű irányba tájékozódó főúri-nemesi irodalom szinte valamennyi művelője írt kegyességi írásokat prózában vagy versben, jó részük emlékét pedig elsősorban ilyen jellegű munkásságuk őrizte meg. A világi urak és hölgyek felekezeti szempontokon felülemelkedő vallásos irodalmának szerzői csaknem mind protestánsok voltak, elmélyülő egyéni áhítatuk mégis egyformán táplálkozott a református, evangélikus és katolikus kegyesség – hazai és külföldi – forrásaiból. A modernebb, érzelmi vallásosság, a lélek buzgóságának művészi önkifejezése a líra hangnemében szólalt meg: nemcsak a verses, hanem a prózai műfajok is bensőséges lírával telítettek – élesen különbözve a jezsuita jellegű vallásos irodalom retorikus, illetve vizionárius-extatikus modorától. A barokk vallásos irodalom stílusának új árnyalata a pietisztikus szellemű írók világi tárgyú műveire sem maradt hatás nélkül: szerelmi és hazafias-politikai írásaikra is jellemző a kegyes érzelmesség tónusa. Költészetükben az udvari irodalom legjobb hagyományait folytatják; a Beniczky–Gyöngyösi–Koháry-féle konzervatív örökséggel szemben Balassi és Zrínyi iskolájához kapcsolódnak.
| Irodalom | TARTALOM | Kegyességi próza |