2. alcsalád: Sólyomkeselyű-formák (Polyborinae.)


FEJEZETEK

Ebbe az alcsaládba a sólyom-félék 4 nemzetségét, illetve körülbelül azok 15 faját soroljuk, melyek elterjedési köre Dél-Amerika szárazföldjére, a Falklandi-szigetekre, valamint a kontinentális Közép- és Dél-Afrikára szorítkozik. Nappali ragadozók, melyek csőre aránylag hosszú, hegyénél gyengén hajlott, kampójuk rövid; orrlyukaik duzzadt pereműek; magas és vékony csüdjük többnyire jelentékenyen hosszabb, mint gyenge ujjaik közül a középső; az ujjak csak kevéssé görbült karmokkal fegyverzettek; szárnyuk rövid, farkuk ellenben hosszú és széles; kemény tollazatuk a kantárt, de kivételesen a torkot és a homlok elejét is szabadon hagyja; a tarkó tollai kihegyesedők.

Nemcsak a keselyűket, hanem a hollókat, varjakat és szarkákat is pótolják. Bármerre is irányítjuk lépteinket Dél-Amerikában a tengerparttól kezdve föl egészen az Andesek csúcsáig: mindenütt találkozhatunk velük. Bármerre is menjünk, mindenütt tolakodó élősdijei az embernek, akik elkísérik az utazókat, megtelepszenek a rövid pihenőt adó kunyhók körül, s ha valaki farmot alapít, akkor ott állandó lakók lesznek, mert csakis az ember közelében várnak terített asztalt. Keselyű módjára segítenek az elhanyagolt köztisztasági viszonyokat megjavítani és elemésztik a hullákat és szemetet.