ELSŐ REND: Pikkelyes hüllők (Squamata)

FEJEZETEK

Boulenger fölfogása alapján az igazi gyíkokat, kaméleonokat és kígyókat a „pikkelyes hüllők” összefoglaló névvel jelöljük. Ezek közös bélyegei a mindig az állkapcsokra ránőtt, vagyis sohasem fogmedrekbe beékelődött fogak, a mozgatható négyszögcsont (os quadratum), többé-kevésbbé kiölthető nyelv, harántmetszetű végbélnyílás, valamint a páros párzószerv. Mindezek olyan sajátságok, amelye révén a „pikkelyes hüllők” a ma élő többi csúszómászóktól biztosan megkülönböztethetők. A fölsorolt bélyegeken kívül itt leírandó állataink abban is megegyeznek, hogy testüket pikkelyek, fejüket és hasoldalukat pedig pajzsok födik; a felső szájpad viszont olyan szerkezetű, hogy az orrlyukak a szájüregnek legelején nyílnak. Még azoknak a fajtáknak sincsenek úszóhártyáik, amelyek életük jórészét vízben töltik. Ezzel szemben a ma élő hüllőknek csak ebben a csoportjában találunk fialló (elevent szülő) fajokat, s csak ebben a csoportban fordulnak elő kígyóforma testű, lábatlan alakok.

Olyan elkülönítő bélyegeknek, amelyek alapján a pikkelyes hüllők rendjébe tartozó három alrendet könnyen és biztosan különböztethetnők meg egymástól, egyáltalában nem vagyunk bőviben. Való ugyan, hogy a mi fürge gyíkunkat, vagy a kaméleont vajmi könnyű a siklótól vagy a viperáktól megkülönböztetnünk, de viszont az avatatlan sok esetben ugyancsak zavarba jönne, ha a forró földövön honos némely lábatlan gyíkot lyukakban lakó, kis siklóktól kellene megkülönböztetnie.