MÁSODIK REND: Farkos kétéltűek (Caudata) | TARTALOM | 1. Óriásszalamandrák (Megalobatrachus Tsch.) |
FEJEZETEK
A halgőte-féléket vizsgálva, mindenekelőtt az tűnik fel, hogy milyen gyengék ezeknek az állatoknak a végtagjaik testük hosszúságához képest, s hogy milyen messze esnek az elülső végtagjaik a hátulsóktól; a lábak bár jól fejlettek, a járásra mégis alig alkalmasak és erre a célra az állat valóban csak nagyon korlátolt mértékben használja őket. Éppen ilyen tökéletlenek az érzékszerveik is. Szemhéjaik nincsenek, nyelvük az elülső széle kivételével odanőtt a szájüreg alapjához. Fogaik mind a felső, mind az alsó állkapcsukban vannak; inyfogaik egy sorban állanak az ekecsontjukon a belső orrnyílások között, párhuzamosan futnak le az állközti csont és a felső állkapocs fogsorával s mindjárt annak közelében. A nyelvcsont hátulsó végén két vagy négy, egészen vagy részben elcsontosodott belső kopoltyúív ül, azonkívül a legtöbb faj nyakának mindkét oldalán egy-egy kopoltyúrés látható, viszont azonban a meglett állatnak soha sincsenek külső kopoltyúi. Csigolyáik elül és hátul egyaránt kivájtak. A család valamennyi tagja állandóan vízben él és rendesen tüdőkkel és belső kopoltyúkkal lélekzik egyidejűleg.
MÁSODIK REND: Farkos kétéltűek (Caudata) | TARTALOM | 1. Óriásszalamandrák (Megalobatrachus Tsch.) |