2. család: Zsiráf félék (Giraffidae)

FEJEZETEK

A zsiráf félék családjába tartozó állatok szélső ujjai teljesen hiányzanak, úgy a mellső, mint a hátsó lábakon, és így lábuk alkotása révén szélsőséges helyet foglalnak el; koponyájukra jellemző, hogy a halántékcsontok, csakúgy, mint a szarvasoknál, egészen a koponya tetején fekszenek, ami bizonyos ősi jelleget kölcsönöz nekik. Általában sok közös vonásuk van a szarvasokkal, míg viszont más sajátságaik például testalkatuk, síma, rövid szőrözetük, üres szarvcsapjaik révén a Bovidae családra emlékeztetnek. Akárcsak a szarvasoknál, alacsony koronájú fogakat találunk náluk is és a zápfogak találóan bimbóhoz hasonlított formája feltünően hasonlít a jávorszarvaséra. Ez azonban nem a rokonság kifejezője, hanem az azonos ágakkal való táplálkozás által létrejött alkalmazkodás eredménye. Fogazatukból hiányzanak a felső szemfogak, az alsó szemfogak koronája pedig kétkaréjú. A szarvak üres, bőrrel bevont szarvcsapokból állanak; azonban legalább az Okapia-nál a csúcsok csontvégei tömörek és kiállanak a bőrből és az állat talán váltja is őket; a zsiráfok kihalt rokonain, a Sivatheriinae család tagjaik pedig ez a rész még agancsszerűen is elágazott. A Sivatheriinae családot India sivalikrétegeiből ismerjük. Ezek az agancsszerű homlokcsapok természetesen üresek voltak. Egyes állatoknál hiányzik az epehólyag, csakúgy, mint a szarvas félék legnagyobb részénél és a bóbitás antilópoknál.

A zsiráf csontváza

Zsiráf, amint a földről fölveszi a galyat.

Zsiráfkoponya , a homlokon a harmadik szarv kezdeményével.

A zsiráf félék kizárólag Afrikának a Szaharától délre eső részeit lakják; kihalt rokonaik Görögország, Perzsia, India és Kína földjén éltek hajdanta. Az okapi felfedezése óta két génuszba, a Giraffa és az Okapia nemekbe osztjuk a családnak ma élő tagjait.