Crates

– 1. KrathV, tulajdonnév. – 1. Az ó-attikai comoedia irója a Kr. e. V-ik században. Kezdetben Cratinus (l. o. 1) színésze volt, majd maga is mint költő lépvén föl, első győzelmét 449-ben aratta. Ő volt az első comoedia iró, ki mellőzve a személyeskedő gúnyolódást, általánosabb jelentőségű mesét vett föl művei alapjául (Aristot. Poët. 5), és ő vitt először részeg személyeket a színpadra. Aristoph. Equ. 537 köv. Tizenöt munkájának ismerjük a cízmét, melyek közül kiemelkedett a Qhria czímű genialis leleményességével. Czímek és töredékek Kocknál, Com. att. fragm. I, 130–144 Il. – 2. Mallotes, a pergamumi grammatikus iskolának feje, Aristarchus (l. o. 3) fő ellenfele, a Kr. e. II-ik században született a ciliciai Mallusban, majd Pergamumba kerülve II. Eumenes által Romába küldetett, hol lábtörése folytán kénytelen lévén több ideig tartózkodni, ezt az alkalmat grammatikai előadásokra használta fel. Ezen előadásai nagy fontosságuak a grammatikai tudomány történetében, mert megadták az első alkalmat Romában annak mívelésére. Suet. de gramm. 2. A homerusi critikákban ellentétes álláspontot foglal el kilencz könyvből álló diorJwsiV ’IliaJoV kai ’OdusseiaV czímű művében Aristophanesszel szemben; a költőknek, különösen Homerusnak magyarázásánál az allegoriai irányt követte, míg a grammatikai theoriában az anomalia híve volt (l. Aristarchus, 3). Írt egy, későbbiek által erősen felhasznált glossographiai munkát peri ’AttikhV dialektou czímen. Műveiből csak egy epigramm (Anthol. 11, 218) maradt ránk. Érdemeket szerzett a pergamumi könyvtár gazdagítása és catalogizálása körül valamint a földrajz terén is, a mennyiben a pergamumi muzeum udvarában egy földtekét állíttatott fel. – Irodalom: Wachsmuth, De Cratete Mallota, Lipcse, 1860. – 3. Thebaeből, a cynikus philosophiai iskola szellemes képviselője a Kr. e. 4-dik században, ki megvetve örökölt vagyonát Athenaebe ment, és Diogenesnek odaadó híve lett. Diog. Laërt. 6, 85–93. Maró iambusaiból és folyékony hexameterekben és distichonokban írt tréfáiból ránk maradt néhány csinos töredék (Bergk, Poët lyr. gr.), de nagyon kétséges, vajjon tőle való-e a nevét viselő 36 levél (kiadva Herchertől, Epistolographi).

II. Fűzfavesszőből készült fonadék. Fűzfapajzs, a mivel a legionariusok gyakorolták magukat. Veg. 1, 11. 12. Mint hídpadló van említve Cases. b. g. 4, 17. Általában mellvédül szolgáló védő eszköz. Caes. b. g. 7, 81. Egyik faja a metallae, kövekkel megtöltött kosarak, melyeket az ostromlottak úgy szoktak alkalmazni, hogy faluk mellvédjei közé erősítették, nyilással lefelé, hogy az ellenség érintésére kinyíló kosarakból a kövek lezuhanjanak. Veg. 4, 6. L. Ostrom, 1.