Media

h Mhdia (lehet, hogy turán származású szó, mely földet, országot jelent), óbactriai nyelven (az Avesztában) Mada assyriai és izraelita nyelven Madai; Belső Ázsiának nevezetes országa, melyet a következő országok vették körül: Keleten Parthia, Délen Persis és Susiana, Nyugaton Assyria és Armenia, Északon ugyanaz, a Caspiusi tenger és Hyrcania; tehát a mai Perzsiának Irák Adsemi és Irák Azerbejdzsán, ill. Gilán nevű részei. Nagy terjedelme miatt már az Achaemenidák alatt két satrapiára osztották. Midőn később ény.-i része külön országgá alakult és a Matiana (l. ezt) v. Atropatene (Kis Media) nevet kapta, a közepe és déli vidéke mint a syriai és utóbb parthus birodalomnak tartománya Nagy Media nevet viselte. Emez fensík, mely pompás, lótenyésztésre (Nisaioi ippoi, Hdt. 7, 40. Arr. 7, 13, 1) alkalmas kövér legelőkkel és termékeny völgyekkel (medica mala a. m. déli gyümölcs) dicsekedett. M. hegységei: Ny.-on a Choathras és a Zagrus (m. Zagros) régi országúttal és hágóval, mely Ecbatanából átvezet Assyriába; D.-en az Armandu (görögül Orontes, M. Elvend); ÉK.-en a Coronus (m. Karun) és Iasonium (a mostani Demavend), a kettő együttvéve mai nevén az Elburz, a Caspiusi szorossal (m. Gerdím i Szirchárá). Folyói: az Amardus v. Mardus (m. törökül Kizil Üzen) ÉK.-en, a Choaspes (l .ezt) DNy.-on. – A medusokat (medi) Kr. e. 836 táján említik először az assyriai ékiratokban Madai néven; uralkodó, valószinűen árja eredetű törzseik önmagokat Ariinek (Hdt. 7, 62) nevezték; az ország és lakosai nyilván más eredetűek voltak. Eleinte vitézségük révén lettek hiresekké, később azonban elpuhultak. A világosságnak jótékony szellemeit tisztelték, a melyeknek elseje Zoroastres (l. ezt) vallásújítása óta Ahurómazdáo volt, Aurómaiujus’, ellensége: a csillagok is fontos helyet foglaltak el vallási rendszerükben. A tűz, a víz, a föld, a levegő szinén szent volt előttük. Papjaik a magusok voltak (l. Magi). Régi történetük kimagasló eseményei: II. Tiglath Pileszer (745–727 Kr. e.) assyriai király diadalai óta M. az assyriai birodalomhoz tartozott; a Dajanku (Dejoces) főnök által kezdeményezett felkelésnek Sargon vetett véget; 630 körül Phraortes újra megkisérté az assyriai igát lerázni, a mi életébe került. Csak fiának, Cyaxaresnek sikerült országát felszabadítani és Ninivehnek véget vetni (606). Fia s utóda Astyages alatt M. megszünt önálló állam lenni és Cyrus perzsa királynak volt kénytelen hódolni (550). Utóbb Nagy Sándor országához, majd a syriai s a parthus birodalomhoz tartozott. Nagy Mediában a következő városok voltak: Ecbatana (l. ezt), az Orontes északi lejtőjén, erdőben és vízben dús vidéken, Dejoces óta az ország fővárosa; Rhagae (l. ezt), ÉNy.-ra a Caspiusi kaputól, a legrégibb főváros; nem messze ettől Europus, a melyet I. Seleucus épített és a mely Arsacia (l. ezt) néven az Arsacidák székhelye volt. Atropatenében volt Gaza (l. ezt) v. Gazaca, a Matiana v. Capauta nevű sós tó déli partján. A Caspiusi tenger partvonalának, a melyet majd Hyrcaniához majd Mediához számítottak, nem volt közös neve. Hdt. 1, 110. 131 skk. Pol. 5, 44. 10, 27. Strab. 11, 514. 522 skk. 15, 732 skk. Diod. Sic. 17, 110, 19, 44. – Irodalom: Spiegel, Eranische Alterthumskunde (2 köt.) és Erân, das Land zwischen d. Indus u. Tigris (1863). Justi, Gesch. d. alten Persiens (Oncken, Allg. Geschichte in Einzeldarstellungen). Kiepert, Lehrbuch der alt. Geogr. (68. l.). Duncker, Gesch. d. Alterthums (4. kiad. 4. köt. 204. l.). Rawlinson és Oppert (Zeitsch. der deutsch. morgenländ. Gesellschaft, 1876, 30. köt.) nem indogermán, hanem turáni népet látnak a medusokban; nevüket Oppert a mada (= föld) szumir szótól származtatja. V. ö. Oppert, Le peuple et la langue des Mèdes (Paris, 1874 és 1879). Delattre A., Le peuple et l’empire des Mèdes jusqu’ à la fin du règne de Cyaxare (Bruxelles, 1883). Justi, Gesch. d. alten Persiens (2 kk. ll.); Lenormant, Sur la monarchie des Mèdes (Paris, 1871). Prásek, Medien und das Haus des Kyaxares (Berlin, 1890).