Thebae.

– 1. Qhbai (boeotiai dialectusban Qeibai), Homerusnál Thebe, Qhbh (Od. 9, 264. 274), Boeotia fővárosa, termékeny, vizöntözte sikság déli részét koszorúzó dombokon épült; a monda szerint a phoeniciai Cadmus alapította, s falait a lantos Amphion építette. Falainak kerülete 43, az egész városé pedig, beleértve a viruló kertekkel díszes külvárosokat (kwmai) is, 70 stadium volt. A falakon a hagyomány szerint (Aesch. sept 380 skk. Eur. Phoen. 1111. Paus. 9, 8, 4) 7 kapu vezetett ki (Q. eptapuloi). Adataink a kapuk sorrendjét és nevét illetőleg többé-kevésbé eltérnek egymástól, de rendesen a következő sorrendet szokták feltételezni. A legdélibb kapunak pulai ’Hlektrai v. ’HlektrideV volt a neve, Plateae felé vitt rajta keresztül az út; a tőle Keletre fekvő p. ‘OmolwideV nevét a közelében fekvő Zeus Homoloius templomáról (Schol. Eur. Phen. 1126) nyerte; Északkeleten volt a p. ProitideV, erre vitt az út Chalcisba, Északon a p. Borreiai, melyet a közelében fakadó sok forrásról Krhnaiai-nak is neveztek, Északnyugaton a Nhistai (Nhitai) p., az út rajta át Onchestus felé vezetett; Nyugaton, ott a hol a város fala valószínűleg a Cadmeáéval egyesült, épült a p. ‘´Ąyistai, mely nevét vagy fekvéséről vagy a Cadmeán de azért közelében emelkedő Zeus Hypsistus templomáról nyerte; Délnyugaton feküdt a p. ’Wgugiai (’´Ogkai, ’Ogkaiai). A város északnyugati részén elég magas dombon volt az acropolis, a Cadmea, melyen a már említett Zeus templomon kívül még számos más szentély (Ammon, Tycha Aphrodite, Demeter) emelkedett; a dombtól Keletre épült a színház, közelében Dinoysus Lysius temploma; Délen volt az oszlopcsarnokokkal díszített Agora. A város körfalán kívül eső külvárosok közül legnevezetesebb volt a déli, az Electrae kapu előtt. Itt volt Hercules temploma, melyet Praxiteles ékesített a hős munkáit ábrázoló szobrokkal, közelében mutogatták a Hercules és Amphitryon házát, hozzá tartozott még egy gymnasium és stadium is. Keleten az Ismenus mellett emelkedett az Apollo Ismenius temploma, előtte egy Athene és Hermes szobor (Phidias és Scopas műve) állott. Nem messze a Proetides kaputól volt az Oidipodia forrása, közelében az Iolausnak szentelt gymnasium. A város gazdag volt folyóvizben, két sokat emlegetett forrása, Nyugaton a tiszta vizű Dirce, Keleten az Ismenus, közvetlen a város falai mellett folyt el, innen a poliV dipotamoV név. Eur. suppl. 621. – A Thebaei mondák nagy száma tanuskodik arról a fontos szerepről, melyet a város a görög őskorban játszott. Történetének kezdetét azon harczok töltik be, melyeket a boeotiai városokkal vivott, melyek nem akarták uralmát elismerni. A perzsa háborúk idejében Th. az ellenséggel tartott. A peloponnesusi háborúban Sparta szövetségese volt Athenae ellenében mindaddig, míg a spartiaiak dölyfe barátságát gyülöletre nem változtatta. Pelopidas és Epaminondas hőstettei, egyidőre Görögország vezető államává tették, de hatalmát csakhamar elvesztette. A macedonok elleni hadjáratokban tevékeny részt vett. 335-ben Kr. előtt Nagy Sándor, hogy lázadásáért megbüntesse, az istenek szentélyein és Pindarus házán kívül földig leromboltatta, de nemsokára (317-ben) Cassander Athenae közreműködésével ujból felépítette. Paus. 9, 7, 1. Sulla határának felét elvette tőle, ezt a római nép nemsokára visszaadta ugyan (Paus. u. o. 5), de Thebae régi fényét többé nem tudta visszaszerezni. Strabo idejében már csak jelentéktelen falu volt (Strabo, p. 403), s mikor Pausanias meglátogatta (l. e.), a hajdan hatalmas város már csak a Cadmea területére zsugorodott össze, tehát arra a helyre, a melyen a mai város (Thivae) is áll. Unger, Paradoxa Thebana (1839), Forchhammer, Topographia Thebarum heptapylarum (1854). Fabricius, Theben (1890). Bursian, Geogr. v. Griechenland, 225 skk. ll. – 2. Thebae Phthiotides v. Phthiae, Qhbai FJiwntideV, Thessalia Phthiotis kerületének egyik nevezetes városa (Liv. 32, 33), a Crocium nevű síkság északi részén, a Pagasaei öböl nyugati partján, egy magaslaton épült; az Akkicsé nevű falutól Északkeletre még ma is láthatók némi romjai. A thessaliai kereskedelem egyik főhelye volt, míg csak a közelében fekvő s a macedoniai királyok pártfogolta Demetrias túl nem szárnyalta. 217-ben V. Fülöp kezébe került, ki lakósait rabszolgákul adatta el, helyükbe macedonokat telepített s a városnak nevét Filippou poliV-ra változtatta. Liv. 39, 25. Polyb. 5, 100.

3. Felső Aegyptus fővárosa, mely azért Thebaisnak is hivatott; gyakran egész Aegyptusról is mondatott, különösen a tizenkettedik, tizennyolczadik és tizenkilenczedik dynastia virágzása korában. Az aegyptusiaknál Nu Amon (azaz Amon városa, azért az Ótestamentumban No Amon) vagy Tape nevet viselt, a görögöknél később Diospolis (magna). Már Homerus (Il. 9, 381 skk.) dicsőíti a százkapus Thebaet és Diodorus (1, 50) a legrégibb városnak mondja. Thebae kiterjedt a Nilus mindkét partjára. A keleti part volt az élőké, a nyugati holtak hazája. Th. a tizennyolczadik uralkodó család idején (Aegyptus fénykorában) állott virágzása tetőpontján. Majd hanyatlásnak indult. Előbb Cambyses pusztította el, majd egy földrengés okozott nagy rombolást. Még a rómaiak idejében, mikor iparművészete virágzott, 80 stadiumnyira terjedt ki a Nilus mind két partján, s az ókor legnagyobbszerű romjai maradtak fenn itt az utókor számára. A Nilus jobb partján, a mai Karnaknál, emelkednek az Amon templom hatalmas romjai, melyeket egy sphinx sétány köt össze Lukszorral és annak templomromjaival. A Nilus bal partján, a mai Medinet Habu és Kurna falvaknál, volt a holtak városa: a holtak tiszteletére szolgáló templomok (mennu, innen Memnoneia-nak nevezve), ezek között a Diodorustól (1, 47 skk.) ’Osumandueion-nak nevezett II. Ramses-féle fogadalmi templom, mellette iskolák és könytárak, és a híres Memnon oszlop (l. Memnon, 1); tovább Nyugatra, a libyai hegységnek egy keresztvölgyében, voltak a királyok sziklasírjai. Hdt. 1, 182. 2, 42. Strab. 17, 845 sk. Tac. ann. 2, 60 sk. L. Erődi B., A Fáráók országában.