Jegyzetek

1.) Ez etimológia kialakulásában kétségtelenül szerepe volt IV. László oklevelének, melyben a draucariusok a királyi vadászebtenyésztő és őrző caniferekkel együtt említtetnek. 1288: „in ipsa terra Sypes nec caniferos, nec draucarios, seu alterius conditionis homines…” Fejér V/3. 403. Megjegyzem, hogy a falconarii ’solymár’ értelmezéséhez is szó fér. Egy korai adat (1216) így szól: „quatuor mansiones de nostris falconariis ad custodiendam silvam et falcandum foenum... contulimus” Fejér III/1. 177., ami a falconarii ’falcatores, kaszálók’ jelentésére vall. Viszont az Aranybulla (1222: „Agazones, caniferi et falconarii non presumpmant descendere in villis serviencium”) inkább a solymár értelmezés mellett szól. A helynevekben hagyományozott ’solymár, solymos’ rendes latin neve okleveleinkben ’aucupes’.

2.) F. = Fényes Elek: Mg geographiai szótára, 1851; R. = Rubinek Gyula: Mgi gazdacímtár, 1910; a nemzetiségi adatokat ld. Magyarország Helységnévtára.

3.) 1263-ban abaújvármegyeinek mondják, mert 1240 és 1314 közt, Sáros megye kiválásától Abaúj vármegye önálló szervezetének kialakulásáig a hevesi községekre teljesen következetlenül alkalmazzák az újvármegyei, hevesújvármegyei és abaújvármegyei jelzőket. V.ö. Karácsonyi: Magy. Nemzets. I. 43., 57. és Bártfai Szabó: Pata és Újvár megyék. Századok, 1907.