TÜRKÖK

A Koreai-öböltől a Volgáig és a Kaszpi-tengerig terjeszkedő köktürk birodalom nyugati felében uralkodó Isztemi kán nyugatra menekült, avar alattvalóit üldözve, 568-ban kelt át a Volgán a Don folyóig, a Pontus keleti partjáig és a Kaukázusig hatolva, sorra hódoltatta az uturgurokat, alánokat és Kolhisz királyát.

A türk uralom idejében az uturgurok felett a nyugati türk kagán által kirendelt fejedelem uralkodott. Egynek a nevét is feljegyezték: a krími Boszporusz 576. évi ostromában Anagáj uturgur fejedelem is részt vett. Ekkor halljuk utoljára ezt a népnevet; 586-ban már újra „onogur” néven emlegetik a Donon túli népet. A bizánci írók azonban rendszerint a „türk” nevet alkalmazzák a türk uralom alatt álló onogurokra. Ugyanebben az időben tűnik el a most már avar uralom alatt élő „kuturgurok” neve is, hogy végleg helyet adjon a „bolgár” névnek. 597-ben már ezen a néven szerepelnek a Dnyeper–Don közének lovas nomád lakói. Az uturgur és kuturgur törzsszövetségek néhány évtizedes önálló szereplés után letűntek, de ivadékaik nem vesztek el, türk és avar uralom alatt várták sorsuk jobbra fordulását. A kuturgurok egy részét az avarok magukkal sodorták Pannóniába, s – úgy látszik – birodalmuk nyugati végein telepítették le őket, ahonnét 630–640 között – sikertelen felkelésük leveretése után – egy töredékük bajorföldre, másik a karinthiai szlávokhoz, harmadik Itáliába vándorolt ki. A nép zöme régi hazájában maradt, s egy ideig onogur szomszédai sorsában osztozott, majd a Balkánra költözött, s ott a dunai bolgárok ősévé lett. Az uturgurok helyén újra onogurok szerepelnek az urog és unurgur népek egykori hazájában. A türk hatalom – úgy látszik – az uturgur-magyar vezetőréteggel szemben az immár török nyelvű onogur-bolgár elemre támaszkodott uralmában.

Az 568–620-ig tartó türk uralom ideje alatt itt-ott felbukkant ugyan az onogurok neve, de a bizánci írók rendszerint a türk gyűjtőnevet alkalmazzák a türk uralom alatt álló onogurokra is. Ugyanebben az időben tűnt el a most már avar uralom alatt élő „kuturgurok” neve, hogy végleg helyet adjon a bolgár névnek. 597-ben már e néven szerepelnek, s ettől kezdve általánossá lett a bolgár elnevezés. A népek türk és avar uralom alatt várták sorsuk jobbrafordulását. A fordulat 620 táján a Türk Birodalom bomlásával következett be.

A nyugati Türk Birodalomnak a Volga torkolata körül tanyázó kazár népe önállóan kezd szerepelni. Kagánjuk már 589-ben a Kaukázus felől támadt Perzsiára, s bár 630-ig elismerte a türk főhatóságot, független hatalmat alapított a Kaszpi-tenger nyugati partvidékén, a szavirok egykori hazájában. Népét ez okból a görögök és a perzsák kezdetben szavirnak nevezték, de később a türk nevet alkalmazták rájuk.