A csónak külföldre szállításához elvileg kellene kiviteli engedély az MNB-től, de eddig még nem kértek semmilyen papírt a határon, amikor Németországba vittük a kenukat. {}
Vigyünk magunkkal magyar zászlót, amit a táborhelyen, és ha van árboc, a csónakban is húzzunk fel. Ne keseredjünk el, ha folyton olasznak néznek bennünket, hanem világosítsuk fel a tudatlanokat. (Nemes bosszút állhatunk, ha a németeket belgának, az osztrákokat pedig lengyelnek nézzük.)
Határvízen egyébként kötelező is a felségjelzés a csónakon. Ha nincs zászlód, szigetelőszalagból ragassz egy piros-fehér-zöld négyzetet a csónak oldalára. A határvízi engedély szerencsére mexűnt, és a határőrök sem igen molesztálják a vízitúrázókat.
Felhívom a figyelmet, hogy államhatárt átlépni csak határátkelőhelyen szabad. Az, hogy mi megúsztuk az alábbi cikk-cakkokat, az csak a szerencsének és az enyhülő (?) külpolitikai helyzetből adódó laza határőrizetnek köszönhető. A zárójelben levő évszám jelzi, mikor jártam ott legutóbb, azóta megváltozhatott a helyzet. (A határok nem.)
A *KRESZ* szerint a Dunán a hajózóút széléig, a Tiszán a határvonalig távolodhatunk el hazánk partjaitól.
A *Baedeker* a határvizeken csak a magyar oldalt írja le, érdemes a hiányzó részt beszerezni (teljes km mutató a Dunáról, szlovák km mutatók stb.).
Ha csak itthoni túrát tervezünk, de határvízen is haladunk, vigyünk magunkkal útlevelet, hátha kedvünk szottyan papíron is átruccanni.
A közös határszakasz a 2222,9 fkm és a 2201,8 fkm között húzódik (JP Ausztria). Az 1985-ös kiadású *DKV* szerint itt bizonyos helyeken tilos kikötni, mi nem próbáltuk ki, de manapság már minden bizonnyal nem harapják le érte az ember fejét. A vízi határátkelő 2209,8 fkm BP. Szerintem itt is át lehet lógni, de megéri kikötni, és szuvenírnek kérni egy pecsétet az útlevélbe, ilyen ugyanis csak a vízitúrázóknak jár.
A közös határszakasz az 1880,3 fkm (BP March folyó) és az 1873 fkm között húzódik (BP Szlovákia). A határszakasz kezdetén BP, és nem sokkal Pozsony (1870 fkm) előtt BP&JP vannak pontonok, itt a szlovák határőrök elmagyarázzák (magyarul), hogy hol van Pozsonynál a vízi határátkelő, amelyet sem 90-ben, sem 91-ben nem sikerült megtalálnunk, de azóta is nyugodtan alszunk.
A közös határszakasz az 1850,2 fkm és az 1708,2 fkm (BP Ipoly) között húzódik (JP Magyarország). A rendelkezések szerint vízen csak Komáromban (1770,4 JP&BP, majdnem a közúti híd alatt van egy-egy ponton) szabad átlépni Magyarországra, ami nagy marhaság, de ne próbáld erről meggyőzni a határőröket (nekünk nem sikerült). Mi mindkét oldalon többször kikötöttünk, de csak a magyar oldalon táboroztunk.
A szlovák-magyar viszony felhősödését jelzi, hogy 91-ben - némi huzavona után - még át tudtunk hivatalosan evezni Esztergomból Párkányba (1718,6 fkm), de a határőrök megígérték, hogy ősztől ez már nem fog menni.
Hogy a Duna elterelése óta mi hol van, azt nem tudom.
A közös határszakasz a 744,5 fkm és a 719,3 fkm, majd a 643 fkm és a 625,8 fkm (JP Ukrán-Szlovák határ) között húzódik (BP Magyarország). Tiszabecsnél a túlparton találkoztunk két ukrán határőrrel, akik "partizán"-nak szólítottak minket, és cigarettát kértek. Később ki is kötöttünk az ukrán oldalon, és nem lőttek le bennünket. (Lehet, hogy csak azért, mert nem láttak meg.)
A közös határszakasz a 625,8 fkm (JP Ukrán-Szlovák határ) és a 620,8 fkm között húzódik (BP Magyarország). Tiszabezdéddel szemben a szlovák oldalon (622?? fkm JP) van egy szabadstrand, itt nem kötöttünk ki, de úgy tűnt, hogy gond nélkül lehet.
A közös határszakasz a 49,5 fkm (JP Élővíz-csatorna) és a 28,4 fkm között húzódik (JP Magyarország). Itt nem annyira felhőtlen a tiltott határátlépés, lásd Hajdú Gábor kalandját.
Lásd: A Fertő-tavi vízi közlekedésről.
