| akolkarám | TARTALOM | akolópénz |
a falusi és városi közigazgatás évenként választott tisztségviselője, aki a → borbíró, ritkábban a vásárbíró (→ vásárbíróság) beosztottja volt. Feladatához tartozott a hordók és kádak űrtartalmának megállapítása és hitelesítése. Munkáját, az akolást, füzérlést az akófa segítségével végezte, tevékenységéhez tartozott a kocsmai borok elszámolásánál és a bordézsma beszedésénél a hordók lajstromba vétele is. A változatos formájú és sokféle mértékegységben mért hordók űrtartalmának rögzítésére a vámszedés és a → borkereskedelem különböző alkalmainál volt szükség, amikor is az akolómester a füzérlés eredményét a helyileg használt akóban (→ hegyvám) vagy akóra átszámított űrmértékben adta meg. Az akolómester hordónként vagy az egész eladott, vámolt mennyiség után az évi salláriumon felül akolópénzt kapott. Történeti adatok szerint a 16. sz.-ban már országosan általános tisztség volt, s az akolómesterek tevékenysége a mértékegységek egységesedésével, az állami ellenőrzés és hordóhitelesítés bevezetésével a 19. sz. folyamán szűnt meg. (→ még bíró) – Irod. Szendrey Ákos: A közigazgatás népi szervei (Népünk és Nyelvünk, 1929).