alapítási mondák

kultúrjavak keletkezését magyarázó epikus történetek, amelyeket a nép valóságként fogad el. Míg az → eredetmagyarázó mondák természeti jelenségek keletkezését indokolják, addig az alapítási mondák mesterséges létesítmények eredetére keresnek választ. Az alapítási mondák többnyire → vándormondák, amelyek Európa valamennyi népének folklórjában megtalálhatók. A magyar mondaanyag főbb típusai: 1. Honalapítás (→ csodaszarvas mondája). – 2. Városok, falvak keletkezése. Ezek többsége nem monda, csupán olyan epikus történet, amelyben a valóság a sztereotip elképzelések irányában módosul. Leggyakoribb típusai: a település helyén erdő volt, amelyet az őslakók, akik ácsok (vadászok, favágók) voltak, fokozatosan irtottak ki. A falu első házai védett helyen (gödör mélyében) épültek. Néhány esetben az alapítást mesei motívummal magyarázzák. Ilyen a Diósgyőr alapításáról szóló monda: Diós Pál vadászt álmában egy ősz emberke arra inti, menjen Nagyváradra és három napig üljön annak kapujában, kívánsága teljesül. A vadász Nagyváradon újra találkozik az álombeli öreggel, aki megmondja, hogy az udvarában álló diófa alatt sok kincs van. Hazasiet, kiássa, s e kincsből épül fel Diósgyőr. A megálmodott kincs az eurázsiai folklór gyakori motívuma. – 3. Várak, templomok építése különleges körülmények között. a) Állat jelöli ki a megfelelő helyet (→ Szent László: a váci székesegyház alapítása. Soproni változata: az arra utazó püspököt egy kecske vezeti nyomra, aki a bokorban kincsesládikót talál, amelyből templomot alapít.) E mondakör Eurázsiában elterjedt, Európán belül különösen a skandináv országokban gyakori. b) Kijelölik az épület helyét, az építőanyagot azonban éjszaka angyalok (hollók) új helyre hordják (Hollókő várának építése). Az európai folklórban elterjedt motívum. c) Amit nappal építenek, éjszaka leomlik – ezért befalaznak valakit (→ Kőműves Kelemenné). d) Kegyetlen úr (úrnő) a vár építőit kínozza, ezért holta után sem nyughat. Éjszakánként az arra járók látják megjelenni, hallják siránkozását (Vörös Márta, a Leányvárat építtető két gonosz nővér mondája Pest megyében). e) A hős csodálatos körülmények között megmenekül, ezért fogadalomból templomot építtet. Ez a motívum a szentek legendáiban is gyakori. – 4. Birtokalapítás. a) Karthágó-típusú mondák. A király annyi földet ad alattvalójának, amelyet az egy nap alatt körüllovagol. b) A király kocsijából kiesik a kerékszög, hűséges alattvalója ujjával tartja meg a kereket – ezért birtokadományt kap. c) Egyszerű ember (juhász, kondás) különleges szolgálatot tesz a királynak (megmutatja az utat vagy megvendégeli az → álruhás hőst), ezért birtokadományt kap. – 5. Mesterséges halmok, árkok, csatornák keletkezése. (→ Csörsz-árka, → halom, Testhalom) – 6. Bányák keletkezése. Egy pásztor tüzet gyújt és így fedezi fel Brennbergbánya szenét (Sopron m.). – 7. Egyéb mesterséges létesítmények keletkezéséhez fűződő mondák (jáki „ördögkövek” mondája). Az alapítási mondák néhány típusa a nép között máig is elterjedt. (→ még: történeti monda, → épületmonda) – Irod. Tolnai Vilmos: Karthágó-féle birtokszerzési mondák (Ethn., 1904); Binder Jenő: Álom a hídon levő kincsről (Ethn., 1920); Szendrey Zsigmond: Magyar népmonda típusok és tipikus motívumok (Ethn., 1922); Szendrey Zsigmond: Történeti népmondáink (Ethn., 1923–26); Strömbech, D.: Die Wahl des Kirchenbauplatzes (Humaniora, New York, 1960).