derenka, derenkázás

TARTALOM

Déri Múzeum

deres

testfenyítő büntetés végrehajtására szolgált, támla nélküli pad vagy lóca, amelyre az elítéltet ráfektették (deresre húzták), kezeit és lábait vaspántok alá szorították, vagy a pad alatt összekötözték és így fenyítették meg. A fenyítés lehetett → botozás, → korbácsolás, → vesszőzés, szegesbot, áztatott kötél, furatos stb. alkalmazása. A derest nyilvános helyen, rendszerint a → pellengér mellett vagy vásárban használták, ezért hogy könnyen húzható legyen, sok helyen négy kerékkel készítették (pl. 1768-ban Veszprémben). Leginkább azok kerültek deresre, akik a kirótt pénzbüntetést nem tudták megfizetni, tehát a szegények, vagy akiket elfogtak és vallattak. Népdalok, népmesék őrzik emlékét: pl. a Hosszúhetényben (Baranya m.) gyűjtött betyárdal így kesereg:

Szobáki csárda mellett

Szegény betyárt megfogták.

Ráhúzták a deresre;

Hat zsandár áll mellette.

– Zsandárkáplár, hallja ke(nd),

Engöm lassan vágjon ke(nd)!

Pergálimög, gyócsgatya,

Fáj a testöm alatta!

A deres nevét a deres lóról gúnyból kaphatta; egyébként falóra vagy → faszamárra megszégyenítő büntetésként is ültettek embereket.