beszorulás

a tavasztól a legelőn tartózkodó állatcsoportok (→ gulya, → konda, → ménes, → nyáj stb.) őszi hazaterelése gazdáikhoz. A → külterjes állattenyésztésnél a jószágokat csak akkor hajtották a település melletti szántóföldekre, a faluba vagy a → telelőre, amikor a „havat hazahozta a hátán”, amikor már nem talált táplálékot a határban. Ennek ellenére a beszorulásnak – hasonlóan a → kiveréshez – megvoltak a jeles napokhoz fűződő határnapjai. A szarvasmarhák korábban Erzsébet (nov. 19.), Katalin (nov. 25.), néhol Márton (nov. 11.), újabban Mihály (szept. 29.) napján; a juhok Demeter- (okt. 26.) napon szorultak be. A határnapok területenként, fajtánként is változtak, az időben korábbi beszorulás a nyugati fajták meghonosodásával alakult ki. A beszoruláshoz kapcsolódott a pásztorszegődtetés és a bérfizetés is. A beszoruláshoz, elsősorban Demeter-napkor pl. Szegeden egyházi aktusok, mise, körmenet, búcsú, máshol, főként a kálvinista Alföldön pásztormulatságok kapcsolódtak. – Irod. Szabadfalvi József: A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek (Műveltség és Hagyomány, 1964); Szabadfalvi József: Herbstfeste der Hirten in Ungarn (Viehwirtschaft und Hirtenkultur, szerk. Földes László, Bp:, 1969).