| ágybeli portéka | TARTALOM | ágyfűtől való, kislepedő |
a mennyezet szélén levő pálcákra ill. zsinegre függesztett, a fekvőhelyet takaró, elhúzható lepel. Az asztalos készítésű → mennyezetes ágy tartozéka. A mennyezetes ágy egész európai paraszti elterjedésének területén fellelhető, s kialakultak egyes, csak ágyfüggönynek használt textíliák is, így speciális szövésű, gyakran figurális mintás damasztok, kékfestők (Németo.). Ez az ágyfüggöny rendszerint 3 oldalról veszi körül a fekhelyet. Mo.-on, ahol a fafedeles mennyezetes ágy alig terjedt el a parasztságnál, s a → vetett ágy állításának szokását nem tudta kiszorítani, a valódi ágyfüggöny általában ritka és kései. Átvitték viszont a mennyezetes ágyra a ritkás szövésű → szúnyoghálót, ill. a → díszlepedőt, de leginkább csak gyermekágyas lepedőként (→ gyermekágy). Csupán a 19. sz. második felében, elsősorban Ny-Mo.-on vált szokásossá a függönyrúdra ráncolt, fönn visszahajló fodorral díszített, valódi ágyfüggöny. Többnyire kartonból készítették, ünnepre esetleg fehér batisztból. Ez az ágyfüggöny is általában csak az ágy elejét takarta, hogy oldalt látni lehessen a díszpárnákat. (→ még: paplan, → búvóágy) – Irod. Cs. Sebestyén Károly: Ágy a magyar parasztházban (Ethn., 1954); Rumpf, Karl: Das Bett im hessischen Bauernhaus. Zugleich ein Beitrag zur Geschichte des Bettes (Zeitschrift des Vereins für hessische Geschichte und Landeskunde, 1963).