mennyezetes ágy

olyan → ágy, melyet textíliából vagy fából készült mennyezet fed. Egyéb elnevezései: fedeles, firhangos, szuperlátos ágy. A mennyezet vagy az egész ágyra kiterjed (teljes mennyezet), vagy csak a fejrészre (félmennyezet). A mennyezetes ágyak állításának szokása a 11. sz.-tól mutatható ki. A kezdetben leplekből álló, függesztett mennyezet és függöny helyébe a 14. sz.-tól a fa félmennyezet lép, mely a magasba nyúló ágyfejhez kapcsolódik, s gyakran drapériával felszerelt. A 15. sz. végén Olaszo.-ból a mennyezetes ágy újabb változata terjedt el, ennél a tetőt 4 oszlop tartja, ehhez is drapéria társul. A 18. sz.-tól a mennyezetes ágy fokozatosan divatját múlta, utolsó nagyobb hatású változatánál a kis méretű ágykoronából harang alakban nyúlt le a függöny. A mennyezetes ágy ezen változatai, országonként más-más variánsok, népi használatban is elterjedtek. Elnépiesedtek a mennyezetes ágy olyan továbbfejlesztései is, mint a szekrényszerűen körbeépített s csupán a bejáratnál nyitott félig zárt ágy és ennek ajtóval ellátott formája, a zárt ágy vagy szekrényágy, mely Franciao.-ban a 16. sz.-tól, eredetileg kastélybeli személyzet számára készült. – Mo.-on úri-polgári használatban a mennyezetes ágy textilmennyezetes formája a 13. sz.-tól, a fa félmennyezetes a 15. sz.-tól, a teljes fa mennyezetes a 16. sz.-tól mutatható ki. A mo.-i parasztságnál elsősorban az alkalmi és állandó textilmennyezetek terjedtek el (→ szúnyogháló), ezek egyszerűbb ágyféléhez, nevezetesen az → ágyszékhez is járulhattak. A fa mennyezetek közül csak a 4 esztergályozott oszlop tartotta teljes ágyfedél honosodott meg, mely néha csupán egy betétek nélküli széles keret. Az ilyen mennyezetes ágy mindig → asztalosbútor; a 18. sz.-tól használatos ÉNy-Mo.-on, ill. egyes alföldi városokban és környékükön rangjelző szerepet kapott. A mo.-i népi mennyezetes ágyat s esetleg a mennyezet alját festett virágozás díszítette, a mennyezet szélét csipkés peremdeszka, öbleiben néha kis faharangokkal. → Ágyfüggöny többnyire csak a mennyezetes ágy elejét takarta, hogy a díszpárnák érvényesülhessenek. A mennyezetes ágy alsó részén néha → búvóágyat alakítottak ki. (→ még: vetett ágy) – Irod. Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház belseje (Debrecen, 1937); Cs. Sebestyén Károly: Ágy a magyar parasztházban (Ethn., 1954); Rumpf, Karl: Das Bett im hessischen Bauernhaus. Zugleich ein Beitrag zur Geschichte des Bettes (Zeitschrift des Vereins für Hessische Geschichte und Landeskunde, 1963); Deneke, B.: Bauernmöbel (München, 1969).