János szolga

kedvelt népi → mesehős, ill. a csínyjeiről szóló → reális mese rátótiáda-motívumokkal, erős antifeudális színezettel. Cselekménye: a) fukar gazda (pap, bíró) azzal a feltétellel fogadja meg szolgáit, hogy amelyikük hamarabb megharagszik a másikra, annak szíjat hasítanak a hátából (levágják fülét, orrát, kiveszik a fél szemét). Három fiútestvér közül a két idősebb pórul jár: nem kapnak enni, ezért megharagusznak, s a gazda szíjat hasít a hátukból. A legfiatalabb is beáll ugyanoda azzal az elhatározással, hogy bosszút áll testvéreiért. – b) Különc gazda kizárólag János nevű szolgát akar fogadni (vagy éppen János nevűt nem akar). János nevű jelentkezik. A gazda megfogadja azzal a feltétellel, hogy amelyikük hamarabb megharagszik, annak a másik szíjat hasít a hátából. A szolga a kapott parancsokat szándékosan félreértelmezi, s munkájával gazdájának óriási károkat okoz: pl. mindenütt a kutyát kell követnie, a kutya a kapu tetején ugrik keresztül. János szolga feldarabolja az ökröket, szekeret, s utána dobja (AaTh 1003). Utat kell építenie, melyen egyik lépés puha, a másik kemény legyen. János szolga leöli a gazda juhait, s sorba rakja, egyiket hason, másikat háton (AaTh 1005). Ki kell világítania az utat: felgyújtja a gazda házát (AaTh 1008) stb. A megállapodás értelmében János szolga kakukkszóig szolgál. A gazda felküldi a feleségét a fára, hogy kakukkoljon. János szolga lelövi, a gazda megharagszik, János szolga szíjat hasít a hátából (AaTh 1000). János szolga meséje → keretmese vagy → mesekezdő motívum. A gazdag magyar változatanyagban 4 redakció különíthető el: 1. AaTh 1000–AaTh 1029. – 2. A gazda és felesége (fia), hogy a veszedelmes szolgától megszabaduljanak, elhatározzák, hogy megszöknek a háztól. Egy nagy zsákba becsomagolják legértékesebb holmijukat, és titokban útra kelnek. János szolga kihallgatja beszélgetésüket, s egy óvatlan pillanatban maga bújik a zsákba, és cipelteti magát a gazdájával (AaTh 1132). Egy folyóparton megállnak pihenni. Itt kiderül, hogy az értéktárgyak helyett a gyűlölt szolga rejtőzik a zsákban. Gazdája újabb tervet eszel ki elpusztítására, megbeszéli feleségével, hogy álmában belelöki a folyóba. Az asszony hamarabb elalszik, s János szolga őt löketi be a gazdával (AaTh 1120). Reggel a történtek láttán a gazda megharagszik, s János szolga szíjat hasít a hátából. – 3. AaTh 1000 folytatása: AaTh 650: → Erős János egyes motívumai. – 4. AaTh 1000 folytatása AaTh 1725: „Az ördöngös szolga”. A négy redakciónak 14, 10, 9, ill. 3 változata ismert. – János szolga meséje „Erős János” meséjéhez hasonlóan nem szilárd szerkezetű. A megadott keretben a motívumok sorrendje, újabbakkal való kiegészülése nagymértékben a mesemondó egyéni leleményének, a hallgatóság ízlésének és a helyi hagyományoknak a függvénye. A típus egész Európában, Ázsiában, Angol- és Spanyol-Amerikában elterjedt. Antifeudális beállítottsága K-európai jellegzetességnek tűnik. Ny-Európában János szolga gazdája szörny vagy ördög, ezért is került a típuscsoport az → ostoba ördög meséje-féle mesék közé. – Irod. Kovács Ágnes: Kalotaszegi népmesék (UMNGy, V–VI., Bp., 1943); Eberhard, W.–Boratav, P. N.: Typen türkischer Volksmärchen (Wiesbaden, 1953); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (II., UMNGy, IX., Bp., 1960); Andrejev, N. P.: Az orosz mesetípusok Aarne-rendszerű mutatója (MNKF 1. Bp., 1960); Krzyŀanowski, J.: Polska bajka ludowa (II., Wrocław–Warszawa–Kraków, 1962).