gondolkodószék

1. a → karosszéknek az Alföld nagy részén elterjedt elnevezése. – 2. mint típusmegjelölés: becsapolt lábú, deszkatámlás karosszék, mely forma Debrecenből már a 17. sz.-ból ismert, és a 18. sz.-ban Alföld-szerte elterjedt a városi, mezővárosi parasztpolgároknál. A gondolkodószák támlája rendszerint két függőleges állású és egy rájuk merőleges deszkalapból áll, amelyet néha faragott orom koronáz. A karfát gyakran esztergályozott oszlopocskák tartják. A gondolkodószéket általában festett → virágozás díszíti, ritkábban faragás, esetleg intarzia (→ berakás). – Irod. Kiss Lajos: A hódmezővásárhelyi városi múzeumból (Múzeumi és Könyvtári Ért., 1910); Fél Edit–Hofer Tamás–K. Csilléry Klára: A magyar népművészet (Bp., 1969).

Gondolkodószék. Helyi fafaragó készítette asztalosbútor mintájára (Dunapataj, 1770) Bp. Néprajzi Múzeum

Gondolkodószék. Helyi fafaragó készítette asztalosbútor mintájára (Dunapataj, 1770) Bp. Néprajzi Múzeum

Gondolkodószék (Debrecen, 18. sz. második fele) Debrecen, Déri Múzeum

Gondolkodószék (Debrecen, 18. sz. második fele) Debrecen, Déri Múzeum

Gondolkodószék (Hódmezővásárhely, 1832) Bp. Néprajzi Múzeum

Gondolkodószék (Hódmezővásárhely, 1832) Bp. Néprajzi Múzeum