| gödény (lat. Pelecanus onocrotalus) | TARTALOM | göföje |
a → bandagazda egyik típusa, a különféle víz-, út-, vasútépítési és építkezési földmunkák végzésére szegődött szakmánymunkások (→ kubikosok) együttműködő csoportjának, a → kubikosbandának állandó vezetője. A gödörgazda elnevezést utóbb átvitték a → kordésgazdára is, a karos és talicskás kubikmunkán pedig a bandagazda elnevezés vált általánosabbá. A elnevezés a kubikolás első fél évszázadából származik, amikor a töltésépítéshez szükséges földet a kijelölt munkagödörből kellett kitermelni, az együtt dolgozó csoportok egyik tagjának nevére írták a gödörlapot (munkalapot), és vele számoltak el a gödörből kitermelt föld mennyisége alapján. A kubikos gödörgazda alakja és szerepe élesen elkülönül a toborzást és felügyeletet gyakorló alvállalkozóétól, sok mindenben éppen ellentéte a → summásgazdának is. A gödörgazda nem feltétlenül végzett toborzást, bár a többség → munkanézőként már előzetesen is részt vett a munkaalkalmak felkutatásában, megszerzésében. A toborzást végző kubikosokból nem mindig lett gödörgazda, esetenként jóval több munkást összeszedett, mint amennyit gödörgazdaként vezetett, egyébként is rendszerint csak a munkahelyen történt meg az ún. elbandásodás, és a csoportok ott választották meg vezetőiket: a választás értelmes, bátor fellépésű, megbízható, jó szakmunkásokra esett. A kubikos gödörgazda felelős volt ugyan az elvállalt munkaszakaszért, közvetített a tagság és a munkaadó között, de nem a munkaadói hajcsárapparátus tagja volt, hanem a csoport bizalmija. Egyedül vezette a munkanaplót, az ún. napolást, intézte az ügyeket, és néhány csoporttaggal együtt ő is számolt el. A csoporton belül kezdeményező lehetett, de mindenben a kis közösség határozott. Ugyanazok voltak a kötelességei és jogai, mint a többieknek. Az ösztönző szakmánybér miatt sem kellett ellenőrzést gyakorolnia, a késlekedőket figyelmeztette, de ezt bárki más is megtehette helyette. Személyi ügyekbe lehetőleg nem szólt bele. A kubikos gödörgazda is visszaélhetett társai bizalmával, illetéktelen mellékjövedelmet is húzhatott, ez azonban többnyire kitudódott, és a tagság nyomban le is váltotta. A kubikos gödörgazdák jelentős része a szervezett munkásokból került ki. A gödörgazda szerepe éppen nem volt hálás, tudta ezt maga a tagság is, vezetőjüket többféle gúnynévvel is illették: banda (vagy csapat) bolondja, bandacsahos, bandagazda, előcsahos stb. Sokan önként mondtak le tisztségükről, mások csak helyettessel együtt vállalták. A kubikos gödörgazdák állandó törzse elsősorban a szervezett munkásokból került ki. 1945 után a kubikosbandák brigádokká, a gödörgazdák brigádvezetőkké (tréfás nevük brigadéros) alakultak át. (→ még: előmunkás, → emberkereskedő, → kunyhótársaság, → partiszakács, → szakmánymunka). – Irod. Katona Imre: A magyar kubikosok élete (Bp., 1957); Katona Imre: Munkaszervezeti formák és ideiglenes életközösségek idénymunkákon a kapitalizmus korában (Agrartört. Szle, 1961).