gyáva szerető

→ tréfás ballada. Témája szerint a félszeg legény különböző kifogásokkal (ajtócsikorgás, kutyaugatás) indokolja, hogy miért nem mert bemenni kedveséhez a férj távollétében sem. Az asszony a bátorító hívogatást (→ párbeszédes dal) végül is megelégeli és elküldi a legényt. Ismert ez a téma madárszimbólummal is a „hol jártál az éjjel cinege madár” országszerte ismert → balladás dalban, amikor a ’madárt’ kérdi, miért maradt távol az éjjel és bátorítja a látogatásra. Egy-egy változat szerint a legény elmegy az asszonyhoz. Balladánk motívumai ismertek a német, holland, dán népköltészetben, itt azonban inkább az erotikus mondanivaló a hangsúlyozott. A magyar balladák egyéni színezetét a visszautasított félszeg legény nevetségessé válása adja. Szabályos ismétlődő strófás szerkezetű ballada (→ strófaismétlő ballada), kevés változatát ismerjük. – Irod. Greguss Ágost: A balladáról (Pest, 1865); Csanádi Imre–Vargyas Lajos: Röpülj páva, röpülj (Bp., 1954).