strófaismétlő ballada

1. Az esemény elmondásához egy-két szóval vagy kifejezéssel módosított versszakokat használ. Strófaismétlés a leggyakoribb, ha hasonló eseményben több szereplő jelenik meg, valamint a kérdésekre adott ismétlő (esetleg túlzó) válaszoknál. Közismert strófaismétlő ballada A megölt legény balladája, amely kétféle strófaismétlő módot alkalmaz. Az expozíció után a holtan talált legény költögetésénél jelenik meg az egyik strófaismétlő szerkezet:

Odament az anyja (apja, bátyja, húga, végül maga a kedvese)

Költi de nem hallja (utoljára meghallja)

Kelj föl, kelj föl édes fiam (bátyám, kedvesem)

Gyere vélem haza.

A szereplő személyek számától függően, de legalább kétszer ismétlődik ez a versszak. A végül megszólaló halott kérdéseire adott válasz a ballada másik strófaismétlési mójda:

– Meghúzatod-e majd

A hármas harangot?

– Meghúzatom babám,

Mind a tizenhatot.

Hasonlóképpen ismétlődhet nagyobb egység, több versszakon át tartó eseményközlés is. Jellegzetes strófaismétlő ballada a → szeretet próbája, a Kétféle menyasszony, a → házasuló királyfi, a → megétetett János, a → gyáva szerető balladája. Ha az ismétlés elveszíti eseményhordozó szerepét, refrénné válik (→ refrénes ballada). A kettő közti átmeneti forma is megtalálható pl. a Rossz feleség balladában. Kisebb-nagyobb mértékben azonban legtöbb ballada él ezzel a poetikai eszközzel és nyomatékosító, feszültségkeltő, hézagpótló szerepet tölt be. – 2. A strófaismétlés mint általános poetikai eszköz mind a daloknál, mind a balladáknál és más verses költészeti ágban megtalálható. A → párosító pl. hosszú órákon át egy vagy két versszakból álló dalt ismétel különböző nevekkel. Moldvában ismert az az előadási mód, amely szerint a dal (vagy ballada) minden egyes sorát egymás után kétszer (néha még többször) eléneklik. Ennek az ismétlő-szerkezetnek a dallamsorok összeállításában van funkciója.