leányszöktetés | TARTALOM | lebbencs |
1. az a hely, ahová a → párválasztás elősegítése, a találkozás és megismerkedés céljából a különböző nemen levő házasodni vágyó fiatalok évente rendszerint ugyanazon időpontban magukat kidíszítve összejöttek. A lányok sok helyen ingó hozományukkal együtt jelentek meg és így kínálták magukat. E községek messze földön ismertek voltak, és az alkalom kizárólag a leányvásár céljait szolgálta, de sok helyen → vásárral, leginkább pedig búcsúval voltak összekötve (→ búcsújáróhely). A leghíresebb leányvásárokat a következő helyeken tartották: Mátészalkán Mária-Magdolna (júl. 22.) napján, Szabolcs megyében a pócsi búcsú alkalmával, a gainai havasban (Hunyad m.) júl. 13-án (a görög naptár szerinti Péter-Pál napján), az ormánsági Vajszlón (Baranya m.) Luca-napkor (dec. 13.), Zomborban okt. második napján, Háromszék megyében pedig a vásáros napok közé eső vasárnap, Zengővárkonyban (Mecsek) gesztenyeszüretkor. Némely helyen a leányvásárt évente 23-szor megismételték. A leányvásár szokása egykor szinte egész Európában megvolt, a magyarsággal szomszédos népeknél és nemzetiségeknél éppúgy, mint a távoli skandináv területeken. Az említett összejöveteleket azért nevezték leányvásárnak, mert ezek nemcsak az ismerkedésre nyújtottak alkalmat, hanem az esetleges házasságkötéssel kapcsolatos vagyoni kérdések megbeszélésére (hozomány stb.) is lehetőség nyílt, sőt pl. a románoknál a → megkérés, az → eljegyzés és a házasságkötés helyei is voltak (pl. Gaina). Téves az a felfogás, hogy a leányvásárban adták-vették a lányokat. 2. Az a hely, ahol a háztartási alkalmazottak sok községben újév vagy pünkösd (Debrecen) napján összejöttek és ünnepélyesen felöltözve várták, hogy fél- vagy egész évi szolgálatra, munkára felfogadják őket. Irod. Csaplovics János: Ethnographiai Értekezés Magyar Országról (Tud. Gyűjt., 1822); Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások (Pest, 1866); Szabó ImreErnyey József: A gainai leányvásár (Népr. Ért., 1904); Tagányi Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről (Bp., 1919); Ruitz Izabella: A parasztifjúság társasélete a Bódva vidékén (18801950) (Ethn., 196566).