kezdő formula

folklór alkotások kezdetén állandó jelleggel megtalálható → formula. Egyszerre tartalmi és formai elem, a szöveges alkotásokban állandó, de megtalálható a zenében, táncban is, és a népi díszítőművészetben a keret több formulája ide sorolható. A kutatás külön foglalkozott a prózai és verses epikus kezdő formula több fajtájával (→ mesekezdő formula, epikus kezdő formulák), a népdalok elején található ún. népdalküszöb jelenségeivel (→ természeti kezdőkép), de más műfajokban is megtalálható. Általában a szöveg kereteit adja, meghatározza az ábrázolt tér és idő jellegét, és a záró formulával együtt az egyes alkotást elhelyezi az ábrázolt és a való világ rendszerében. Műfajonként különböző módon megnyilvánuló szerkezeti elemet alkot, amely lényegét tekintve nemzetközi jellegű (→ még: közhely, → műfaj, → szerkezet). – Irod. Rooth, Anna Brigitta: Folklig diktning. Form och teknik (Uppsala, 1965); Bausinger, Hermann: Formen der „Volkspoesie” (Berlin, 1968); Meletyinszkij, E. M.: „Edda” i rannije formi eposza (Moszkva, 1968); Pop, Mihai: Die Funktion der Anfangs- und Schlussformeln in rumänischen Märchen (Volksüberlieferung, Göttingen, 1968); Lotman, Ju. M.: Sztruktura hudozsesztvennovo tekszta (Moszkva, 1970); Uszpenszkij, B. A.: Poetika kompozicii (Moszkva, 1970); Ryding, William W.: Structure in Medieval Narrative (The Hague–Paris, 1971); Voigt Vilmos: A folklór alkotások elemzése (Bp., 1972).