| sarlópénz, kereszténypénz | TARTALOM | Sarlósok falujárásai |
A r. k. egyház ezen a napon (júl. 2.) a biblia egyik jelenetéről, Szűz → Mária Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásáról emlékezik meg. Mivel Sarlós Boldogasszony napja az aratás idejére esik, nálunk a többi → Boldogasszony-ünneptől a sarlós jelzővel különböztették meg. Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, csak a 14. sz.-ban vált általánossá. Az 1493-ban tartott esztergomi tartományi zsinat értelmében még parancsolt ünnep volt (→ szentek ünnepei), de VIII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájában már nem szerepel. A nép körében azonban még a későbbi századokban is élt az aratási szokásokkal, aratási munkakezdéssel összefonódott egykori ünnep emléke. Az Ipoly mentén az idősebb asszonyok még a két világháború közötti időszakban is számontartották. Ha Sarlós Boldogasszony napján esik az eső – mondták –, utána 40 napig fog esni. Bizonyos, e napon szedett növényeknek különös gyógyító erőt tulajdonítottak, elsősorban a női betegségek ellen. Szegeden és Tápén fodormentát szenteltettek a templomban, s a betegnek teát főztek belőle (→ szentelés). – Irod. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai hagyományvilágból (I–II., Bp., 1977).