Sütő család

fiátfalvi eredetű festőasztalos dinasztia Vargyason, a székelyföldi nagy múltú → asztalosbútor készítő családok legismertebbike. A család nemzedékei a 16. sz. végétől máig 14 nemzedéken át, folyamatosan örökítették tovább az asztalosmesterséget. A fennmaradt művek alapján ismert kiemelkedő családtagok: Sütő IV. József (sz. 1780), II. István (sz. 1810), II. János (sz. 19. sz. e.), I. Lajos (sz. 1847), I. Béla (sz. 1895), II. Béla (sz. 1919), Levente Lehel (sz. 1954), II. Gábor (sz. 1955). A Sütő családban névvel megjelölt asztalos szerszámok 1680 óta maradtak fenn, az általuk készített népi bútorok a 19. sz. elejétől őrződtek meg. Sütő József és fia István festette 1840-ben a homoródoklándi templom virágos karzatkazettáit. A Sütő család készítményeit az asztalosmunka és bútorfestés közti nagyfokú összhang jellemzi, kiegyensúlyozott kompozíció és színezés. A Sütő család tagjai kiváló faragók is voltak, ezt a virágos templomi berendezések és festett bútorok készítése mellett az utóbbi időkben különösen erőteljesen gyakorolják (pl. → fedeles kapu, díszes → mosósulyok). A Sütő család hatása a közeli falvak bútorfestő asztalosságában is kimutatható. – Irod. Kós Károly: A vargyasi festett bútor (Kolozsvár, 1972); Kónya Ádám: Sütő Béla virágai (Meşteri populari – Népi Mesterek. Sepsiszentgyörgy, 1977).

Sütő család. idős Sütő Béla, ifj. Sütő Béla, Sütő Gábor (1973)