nyerő játék

kötött formájú, több személyes → gyermekjátékoknak azon csoportja, ahol az egyes játékosok egymással versengve, ügyességükkel, leleményességükkel [→ golyósjáték, gombozás (→ tojásjátékok), → pénzjáték, → késjáték, → malmozás] vagy szerencsével (→ kukózás, → csűdözés) elnyerik egymás játékeszközeit. A nyerés lehet valóságos vagy számon tartott, feljegyzett. A nyerő játékokat végig kell játszani, a szerencsés játékos nem hagyhatja félbe, meg kell várnia, míg mindenkire rákerül a sor, másként kiüldözik, kinézik. A nyerő játékkal kapcsolatos irigykedő → mondóka: „Első nyerés kutya vesztés!” – Irod. Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (Bp., 1953., UMNGy, VII.).