villahegy

apró szénacsomó a mezőn, amely villára tűzve egyszerre odébb szállítható. Általában 8–10 villahegyből raknak egy közepes mezei szénacsomót (→ rudas, → csirke, → petrence). A széna rendszerint rövid ideig (1/2–2 nap) marad villahegybe rakva, mert igyekeznek mielőbb nagyobb csomóba tenni. A széna villahegybe rakása és szárítása különösen az Alföldön terjedt el. Szórványosan Erdélyből is adatolható, székelyföldi megfelelője a villatenyér. Egyes tájakon (Bodrogköz, Körös-vidék) a közepes méretű mezei szénaboglyát nevezik villahegynek, amit két személy két villahegyhordó rúdon elvihet (→ bukó, → fiók). A Dunántúlon és a Felföldön a villaheggyel szemben inkább hosszú sorokba gyűjtik a takarmányt (→ garád, → hurka). – Irod. Paládi-Kovács Attila: A széna takarása a magyar parasztságnál (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970).