szüreti tánc

A munkához fűződő → táncalkalmak csoportjához tartozik. Gyakori elnevezései: szüreti bál, szüreti mulatság. Hegyalján a szőlőmunkások külön szüreti táncot rendeztek, ez az ún. kapásbál. A múlt században még szüretelés közben az egyes munkanapokon főleg az esti alkalmi táncolás általános. A munka bevégzése után némely vidéken ünnepélyes felvonulásokat és táncos mulatságokat is rendeztek. A szüreti tánc a századforduló óta olyan helyeken is elterjedt, ahol szőlőműveléssel nem is foglalkoztak. Egységes sablonos formái alakultak ki. A szüreti felvonulás után délután kezdődik el a → bál a feldíszített teremben és másnap reggelig tart. – Irod. Madarassy László: Magyar szüreti szokások (Ethn., 1929); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958).

Szüreti bálra vonuló zenészek és táncolók. „Váci szüret” (Színezett rajz a múlt század közepéről)