szertartásos étkezés

minden, a köznapitól eltérő, az ételek kiválasztásában és az étkezés rendjében megnyilvánuló ünnepi-alkalmi étkezésmód. A szertartásos étkezés mindic csoportos. Egyszerűbb, a szertartás (→ kultusz) jelleget alig kifejező szertartásos étkezésnek tekinthetők a nagyobb munkák befejezésekor (→ aratóünnep, → szüreti tánc, juhászbál stb.), az emberi élet fordulóinak ünnepein (→ keresztelő, → lakodalom) tartott közös étkezések. Erősen szertartásszerűek a vallási ünnepek rendjébe épült étkezések, mint pl. a → karácsonyi kenyér fogyasztása a hozzá kapcsolódó hiedelmekkel, vagy a → húsvéti szentelt sonka hagyományos fogyasztása. Ide sorolható a → halotti tor is, amely – különösen akkor, ha a halottnak külön is terítenek –, egyaránt tükrözi a halott túlvilági életében való hitet és a róla való megemlékezést. – Világi módon szertartásos, szervezett a legények közös étkezése → legényavatáskor és a lányoké → leányavatáskor. Ilyenkor a hagyományos ételeket a csoport vezetőjének, néha a szakácsának engedélyével fogyaszthatják el. A szertartásos étkezés rendszerint → szertartásos ivással kapcsolódik össze.