tilalom

A magyar – és európai – → népi hitvilágban igen jellemző a hiedelmek tilalom formájában való megfogalmazása, ill. hagyományozódása. Általában arra vonatkoznak, hogy valakinek valamit nem szabad csinálnia, mert annak valamilyen káros következménye lenne. A tilalmak szorosan összefüggnek az → előírásokkal; amennyiben sokszor pl. egyazon tevékenység tiltott, ill. előírt körülményeit fejezik ki; de nem minden esetben van a két terület ilyen szoros korrelációban. A tilalmak egy része csak részben hiedelem-jellegű: sokszor csak egy racionálisan indokolható tilalmat látnak el ilyen magyarázattal; más részük azonban teljesen a hitvilágban gyökerezik. A viselkedési normákat kialakító tényezők közt is volt szerepük, sokszor azok „hiedelmesített” megfogalmazásai. Lehetett munkaritmust szabályozó szerepük is. Betartásuk mértéke változó volt –, némelyiket országszerte egyöntetűen kötelező érvénnyel betartották, mások csak a hagyományos hit részei voltak. Számuk nagy, tematikájuk igen változatos, a mindennapi élet szinte minden területét átszőtték. A magyar népi hitvilágra legjellemzőbb tilalom-fajták a következők: 1. A munkavégzés körülményeire vonatkozók: valamilyen munkát bizonyos időpontokban vagy időszakokban nem szabad végezni; így pl. a hét tilalmas napjain (pl. pénteken sütni, mert kővé válna a kenyér, szombaton fonni, mert görbelábúak lennének a csirkék; → hét napjai), bizonyos naptári ünnepeken és időszakokban (pl. nagypénteken szántani, mert kővé válik a szántó, két karácsony közt mosni, mert a következő évben dög lenne), holdfogytakor, ill. teliholdkor (→ hold), naplemente után (pl. kifelé seperni, mert kifelé menne a szerencse a házból). Valamilyen munkát bizonyos nemű, korú, állapotú egyénnek nem szabad végeznie (pl. férfinek fejni, mert nem lesz fölös a tej, menstruáló nőnek befőzni, mert megromlana a befőtt). A munka végzése előtt, után, közben bizonyos cselekmények végzése tilos (pl. búzavetéskor kenyeret sütni, mert üszögös lesz a búza, vadászat előtt közösülni, mert sikertelen lesz a vadászat). Bizonyos házimunkák végzését nem szabad idegennek látnia (pl. köpülést, kovászolást – nem sikerülne a vaj, ill. a kenyér). – 2. Az emberi élet eseményeit és állapotait kísérő tilalmak. Terhes anyára vonatkozók (nem szabad szőrös állatot megrúgnia, mert szőrös gyermeke lesz; páros gyümölcsöt ennie, mert ikrei lesznek). Az újszülöttre és a csecsemőre vonatkozók (pl. nem szabad megcsodálni, mert megvernék szemmel, tükörbe nézetni, mert megvakul). Gyermekágyasra, szoptatós anyára vonatkozók (nem szabad ágyára ülni, mert tejét „elviszik a hangyák”). Halottra vonatkozók (nem szabad benézni a halottas szoba ablakán vagy halottmosó vízbe lépni, mert az illető sárgaságot kapna). – 3. Mindennapi tevékenységek körülményeire vonatkozók (pl. nem szabad adventben táncolni, mert lehullana a barack a fáról; naplemente után kiadni a tejet a házból, mert megrontják a tehenet; körömvágás után a körmöt szétszórni, mert a másvilágról vissza kellene jönnie érte; lánynak fütyölni, mert Szűz Mária sír; vályúból inni, mert sömört kap az illető). – 4. Az étkezésre vonatkozók: bizonyos napokon vagy időszakban tiltott ételek (pl. újévkor szárnyas – kikaparná a szerencsét; két karácsony közt szemes termények – kelésesek lennénk; → böjt). Bizonyos személyek számára tiltott ételek (pl. menyasszony nem ehet hurkát, mert visszeres lenne a lába; halott gyerek anyja nem ehet Szent Iván-nap előtt szamócát, mert gyermeke a túlvilágon sírna érte). – 5. Megszemélyesített, ill. tiszteletben tartott természeti jelenségekre vonatkozók (pl. tűzre köpni nem szabad, mert a másvilágon tüzes tányért nyal; holdra ujjal mutatni, mert az ujja leszárad). – 6. „Szent”, tiszteletben tartott tárgyakra vonatkozók (pl. nem szabad a kenyeret ledobni, mert az Jézus teste; szentelt tojás héjára rátaposni, kemencére piszkos tárgyat, asztalra fésűt tenni). – A tilalmak létrejöttében és fennmaradásában igen sokféle, különböző eredetű és korú tényező játszott közre; gyakran egymással összefonódva. Ezek közül a magyar anyagot tekintve legfontosabbak a következők: félelem rontó lényektől, → rontástól, → szemveréstől és az ártó lények tevékenységének időszakától, az → éjszakától. Félelem a halottól (→ halál). Bizonyos „szent” tárgyak tisztelete (→ szentelmények, → kenyér). A hét napjainak különböző régi naptárrendszerekben gyökerező hagyományos felosztása „veszélyes” és „veszélytelen” napokra. Egyházi előírások ünnepek megtartására, böjtre, szentek tiszteletére vonatkozóan. Analógiás jellegű elképzelések, amelyek szerint bizonyos cselekmények végrehajtása egy valamilyen szempontból hasonló történés bekövetkeztét jelentheti (a holdjárás megszabta időpontokhoz való igazodás is e körbe tartozik). Közösségi illemszabályok „hiedelmesítése”. Mindezeken kívül szerepet kapott számos olyan tényező is, amely csak nagyobb összefüggéseiben vizsgálva értelmezhető (így pl. a levágott köröm elszórásának tilalma bizonyos → túlvilágra vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatban nyer csak értelmet). (→ még: tabu) – Irod. Dömötör Tekla: Ätiologische Sagen in Zusammenhang mit weiblichem Arbeitsverbot (Acta Antiqua, 1969).