| Állatorvos-tudomány | TARTALOM | Az orvosi és gyógyszerészi tevékenység differenciálódása, a gyógyszertárak kialakulása |
FEJEZETEK
A gyógyítás fejlődése az empírián alapul, így a tapasztalat, a megismerés folyamatából alakult ki a „materia medica”, a gyógyszer. A fennmaradt ókori és középkori leírások (Hippokratész, Dioszkoridész, Avicenna [Ibn Sziná] stb.) tanúskodnak a gyógyszerek fontosságáról az orvosi tevékenységben. Az eredményeket összefoglaló különböző gyógyszertani könyvek bizonyítják, hogy az ember egészségének helyreállításában, megóvásában, illetve a betegségek megelőzésében, keletkezésük és elterjedésük megakadályozásában az évszázadok során folyamatosan növekedett a gyógyszerek jelentősége.
A 20. században a betegségek gyógyszeres kezelése és megelőzése terén mélyreható változások mentek végbe; ennek jelentősége bizonyos szempontból nagyobb, mint az orvoslás egész eddigi története folyamán végbement fejlődés. Az anatómia, az élettan, a kórélettan, a diagnosztika, az orvosi technika, a biológia, a gyógyszerkémia, a farmakológia és az egyre inkább differenciálódó orvosi tudományok fejlődése új gyógyszereket és hatékonyabb gyógyszerterápiás eljárásokat eredményezett; az addig nagyrészt az empíriára épülő gyógyszeradagolásból, gyógyszeres kezelésből álló gyógyászat farmakológiailag megalapozott és sok vonatkozásban már részleteiben is ismert gyógyszeres terápiává alakult át.
| Állatorvos-tudomány | TARTALOM | Az orvosi és gyógyszerészi tevékenység differenciálódása, a gyógyszertárak kialakulása |