8. család: Sarlósfecske-félék (Cypselidae)

FEJEZETEK

Kicsiny, de erős testalkatú madarak tartoznak ebbe a családba. Testük megnyúlt, nyakuk rövid és széles, fejük laposan boltozott; csőrük kicsi, rendkívül rövid, gyenge, hátul széles, hegyén összelapított, kissé lefeléhajló. A csőrhasíték egészen a szemtájékig terjed s ezáltal szája nagyon tágítható. A szárny keskeny és az ívelt evezőtollak folytán kardszerűen hajlott. A fark változatos kiképződésű, hol hosszabb, hol rövidebb, egyszer sekélyebb, másszor mélyebb kivágással. Lábuk rövid és aránylag erős, a rövid ujjak oldalt összenyomottak, erősen hajlottak és nagyon hegyes karmokkal fegyverzettek. A szájzugnál nincsenek tollserték.

A sarlósfecskefélék évenként csak egyszer vedlenek. Különös figyelmet érdemelnek rendkívül erősen fejlett nyálmirigyeik, melyek különleges fészkeik megépítésére képesítik őket. A nyelv mindkét oldalán, a szájüreg nyálkhártyájába beágyazva találhatók a nyálmirigycsomók. A csőr alsó kávájának hegyétől az alsó állkapocs ágain végigvonulva egészen a hangrésig nyúlnak s minden egyes mirigy külön mirigycsomókból alakul. A költés ideje alatt a mirigyek tetemesen megduzzadnak és oly bőséges nyálkát választanak ki, hogy magából a nyálkából tudnak fészket építeni, vagy legalább is azok alkotóanyagát a nyálka segélyével összeragasztani.

A sarlósfecskefélékhez 100 faja tartozik, melyek minden világrészben, minden szélességi öv alatt fellelhetők, a sarktájak kivételével.

Repülésüket messziről fel lehet ismerni. A kiterjesztett szárnyak keskeny félholdhoz hasonlóak s oly gyors és heves a mozgásuk, hogy inkább a rovarok surranására, mint más madárfajok szárnycsattogására emlékeztetnek. A földön járni nem tudnak s még csúszni is csak alig. Ezzel szemben elég jól másznak fel és alá a falakon vagy sziklaoldalakon és üregekben.

Örökös fáradhatatlanságuk erejüket lényegesen igénybeveszi s ennek megfelelő pótlásáról bőségesen kell gondoskodniok. Sokkal falánkabbak, mint a fecskék és az egyedüli táplálékukat képező rovarokat naponta ezrével pusztítják.

A mérsékelt égöv alatt lakó fajok vonuló madarak, a térítő környékén tartózkodók pedig legalább is kóborlók.

A sarlósfecskéknek is megvannak a maguk ellenségeik, ezek azonban nem számosak. Rendkívül gyors, ügyes röptük sok veszély elől megvédi őket, csak a legsebesebb szárnyú sólymoknak sikerül egyet-egyet elfogni közülök.