MÁSODIK ALREND: Nyelves békák (Phaneroglossa)

FEJEZETEK

A békák túlnyomó része a nyelvesek közé tartozik. Azonkívül, hogy nyelvük van, abban is elütnek a nyelvetlenektől, hogy garatjuk két oldalán külön nyílása van a két belső füljáratnak, az ú. n. Eusztách-féle kürtöknek. Amennyire tudjuk, az idetartozó békák lárváinak, azok fejlődésének előrehaladott állapotában csak egy lélekzőjáratuk (spiraculum) van, s annak nyílása a test bal oldalán található. Csak a korongnyelvüek alkotnak ebben a tekintetben nevezetes kivételt, mert ezek lélekzőnyílása a mell közepén fekszik.

A) SOROZAT: MOZGÓMELLŰ BÉKÁK (ARCIFERA)

A nyelves békákat vállövük szerkezete alapján két, igen élesen elhatárolódó csoportra lehet osztani. Az egyiket, a merevmellű békákat, vállövük mozgathatatlansága jellemzi, míg a másikat, a mozgómellűeket, annak oldalt való elmozdíthatósága. Az elülső végtagokat felfüggesztő vállöv mellső része lényegileg két hollóorrcsontból áll, melyeket a mell középvonalában szilárdan összeköt egymással a közép- vagy epicoracoidporc. Ha ezenkívül még kulcscsontjuk (praecoracoideum) is van, annak a mell középvonala felé eső vége vagy egyenesen a megfelelő hollóorrcsonttal függ össze, vagy pedig az említett középporc közvetítésével. A váz szerkezetét azért kell különös gondossággal tekintetbe vennünk, mert ennek alapján lehetséges olyan békáknak egymástól való pontos megkülönböztetése is, amelyek külsőleg rendkívül hasonlítanak egymáshoz. Mivelhogy mindkét csoportban vannak hegyes ujjú és úszóhártyás, a vízre utalt alakok, azután olyanok, amelyeknek úszóhártyái háttérbe szorulnak és inkább a szárazon, mintsem a vízben való életmódhoz alkalmazkodtak, s végül ujjaik végén tapadókorongokkal bírók, amelyek életük nagyobb részét fákon töltik.