6. Huronok (Grison Oken) | TARTALOM | 1. Borzok (Meles Briss.) |
FEJEZETEK
A menyétfélék második alcsaládját a mi borzunk tiszteletére, borzformáknak nevezzük, s ebben foglaljuk össze a menyétfélék családjának legzömökebb, legesetlenebb tagjait, amelyek ezenkívül a legbűzösebbek is.
A borz az önző, gyanakvó, mogorva és egyúttal magamagával is meghasonlott állatnak tökéletes megtestesülése. Ebben a jellemzésben körülbelül minden megfigyelő egyetért, ámbár egyúttal elismerik azt a hasznot, amely ennek a különös menyétfélének köszönhető. A borz a legártalmatlanabb az összes európai nagyobb ragadozók közt, mégis úgy üldözik és irtják, akár csak a farkast, meg a rókát, a nélkül, hogy legalább a vadászok közt akadna több védelmezője. (Tudvalevő ugyanis, hogy a vadászok azokat az állatokat szeretik legjobban, amelyeket legjobban üldözik.) Annyi bizonyos, hogy a borz ember- és állatkerülő mogorva remete, s e mellett valósággal „Mátyás király lustái” közé is beillett volna. Brehm azonban mindezek ellenére is bevallja, hogy előtte ez az állat rokonszenves, mert életmódja és egész lénye érdekes.
6. Huronok (Grison Oken) | TARTALOM | 1. Borzok (Meles Briss.) |