Magistratus municipales

italiai és provinciai városok tisztviselői. A köztársaság idejében a latin városok főtisztviselői hosszú időn át a dictator (l. o.) és 2 praetor (ritkán consul) s rajtuk kívül mindenütt 2 aediles (l. o.). A köztársaság vége felé s a császárság kezdetén majd minden városban II-viri vagy IV-viri jure dicundo a főtisztviselők magistratus néven, a kik után az illető éveket jelölni is szokták s a kik a lustrumos évben quinquennalis czímet is viseltek (l. Duumviri); azon esetben, ha egy napnál hosszabb időre távoztak a városból vagy akadályozva voltak a hivatalos működésben, maguk neveztek ki helyettest (praefectus). A császár s a császári család tagjai is helyettesíttették magukat a praefectusokkal (praefectus jure dicundo) s a lex Petronia is ilyeneket rendelt a város élére, valahányszor a legfőbb hatósági helyek betöltetlenek voltak. A fő magistratus mellett találunk aediliseket (l. Aediles) s olykor a községi pénztár kezelésével megbizott quaestorokat. Városi tisztviselőkkel találkozunk azonkívül defensores, gyakran curatores stb. néven. Hivataluk tartama 1 év s nekik is épen úgy voltak szolgáik s kitüntető jeleik (insignia), mint a fővárosiaknak.