| I. A POLITIKAI ÉLCLAPTÍPUS VIRÁGKORA 1867–1875 | TARTALOM | 1. A JÓKAI KÖRÜL CSOPORTOSULÓ ELLENZÉKI ÉRTELMISÉG LAPJA |
FEJEZETEK
1865. augusztus 15-től ismét Jókai neve szerepelhetett a lapon felelős szerkesztőként. Addig az Üstökös megmaradt eredeti, anekdotázó-adomázó, irodalmias jellegénél, ekkor azonban Jókai ismét a politizálás irányába fordította.
1871 végére – most már nem külső okok miatt – Jókai megcsömörlött a politikától. Előfizetési felhívásában így írt: „Nem csak politikával él az ember.
Én részemről e politikai muszáj-vicceket úgy meguntam már a magam lapjában is…, hogy vágyom már egy kis jobb mulatság után… Szorítsunk az irodalmi humornak egy kis helyet.
Az Üstökös jövőre a humoros szépirodalomnak fog nagyobb tért adni. Víg elbeszélések illusztrátiókkal, foglalandják el a lap legelejét, lesznek benne satyricus költemények és paródiai genre is, s kiváló figyelemmel lesz bemutatva a külföldi remekírók humora igen jó fordításokban; a politikai satyrából csak azt fogjuk közölni, ami nagyon jó és nagyon találó.” (1871. 613.)
E program helyett azonban csak több Jókai-írás jelent meg az Üstökösben, és erősödött az anekdotázó, visszaemlékező hang. A politika egyáltalán nem szorult vissza, de tartalmasabb sem lett. A szabad politizálás csábításának Jókai nem tudott ellenállni, viszont az Üstökös mint anekdotázó-irodalmias lap továbbra is alkalmatlan volt arra, hogy tisztán politikai élclap legyen. Ez is közrejátszott abban, hogy meglehetősen kevés, 1200–1500 előfizetőt tudott csak gyűjteni.
| I. A POLITIKAI ÉLCLAPTÍPUS VIRÁGKORA 1867–1875 | TARTALOM | 1. A JÓKAI KÖRÜL CSOPORTOSULÓ ELLENZÉKI ÉRTELMISÉG LAPJA |