{II-2-209.} I. KÖZMŰVELŐDÉSI SAJTÓNK A KIEGYEZÉS UTÁN 1867–1875

FEJEZETEK

A közművelődési lapok ismérveként általában a műveltség terjesztésének célkitűzése nevezhető meg, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és irodalmi területekről származó ismeretek közvetítése révén. E lapok közös jellemzője volt az „élet- és jellemrajzok” rovat, a gazdag szépirodalmi és gazdagabb-soványabb hírrovatok s a képek közlése. Színvonal és olvasóközönség tekintetében viszont nagy volt a különbség az egyes lapok között.

A legszélesebb olvasói tábornak készültek – számítva még a fél analfabétákra is – és tartalmilag a legalacsonyabb mércét állították fel a valódi néplapok (például Képes Néplap). Műveltségterjesztő célkitűzésük azonban a hetvenes évek közepétől másfél évtizedre gyakran rendelődött alá a politizálásnak. Lényegileg a helyüket foglalták el a családi lapok: ezek egy meglevő és gyorsan gyarapodó olvasói réteg igényeinek szolgálatára vállalkoztak. A kispolgári-kishivatalnoki családoknak, elsősorban a családok nőtagjainak készültek; tipikus képviselőjük volt a Képes Családi Lapok.

Az 1860 – 70-es években az „enciklopédiai” lapok voltak a legigényesebbek, s egyúttal a hazai olvasóközönség és sajtófejlődés adott állapotának jellemző, de gyorsan változó kifejezői (két fő képviselőjük a Vasárnapi Újság és a Magyarország és a Nagy Világ). A művelt dzsentri, illetve polgári középosztályi családoknak készültek, de e rétegek gyors differenciálódását követve a nyolcvanas években arra kényszerültek, hogy a maguk számára levonják a társadalomfejlődés tanulságait. Az évtized második felére már a múlté lett ez a laptípus.