KÖZJOGI KOMPROMISSZUM.

A magyar rendiség 18. századi, kompromissziv és megmerevedett formájának ismeretéhez csak a korábbi századok maguk és az egykorú nyugati fejlődés tekintetbe vételével juthatunk el. A kezdődő abszolutizmusra és irodalmára régibb és újabb részletező munkák mellett (ma is használható Paul Janet műve és H. Hettner, Literaturgeschichte des 18. Jhs.) l. különösen Peter Klassen, Die Grundlagen des aufgeklärten Absolutismus (= Fiedr. List–Studien 4, Jena 1929), Hans Voltelini, Die naturrechtlichen Lehren u. die Reformen des 18. Jhs. (Hist. Zeitschrift 105, 1905), Hugo Preller, Rationalismus u. Historismus (u. ott, 126, 1922), – a szövegben közölt adataim főként ezekből valók; v. ö. még Fr. Meinecke, Die Idee der Staatsräson. Mária Terézia id. nyilatkozatait l. Eugen Guglia, Maria Theresia, 2, 1917, 41. l. és Alfred R. v. Arneth, Gesch. Maria Theresias 4, 1870, 15. l. – A magyar alkotmányjogi fejlődéssel jog- és alkotmánytörténeteink már e korban nem foglalkoznak, Timon Ákos sok kiadást ért műve előbb 1608-cal, azután 1711-gyel, s legfölebb a pragmatica sanctióval szűnik meg. A nemesség számára l. Illéssy János, Az 1754–55. évi országos nemesi összeírás, Budapest, 1902. Acsády Ignácnak alább idézendő nagy statisztikai művében a nemesség számára vonatkozólag önkényesek a számítások. A systematica commissiók munkálataira töredékes adatokat l. Horváth Mihály, Magyarország történelme, 7. kötet, Marczali Henrik, a millenniumi történet 8. kötetében, Strickerné Pollacsek Laura, III. Károly gazdaságpolitikája hazánkban, Bpest 1909, ezekre leginkább tanítványom, Kónyi Mária, készülő disszertációját használtam. Károlyi szerepére a munkálatokban l. Éble Gábor, Károlyi Ferenc gróf és kora, l, 1893, 138. l. – III. Károly spanyol korszakára l. Marcus Landau, Gesch. K. Karls als König von Spanien, Stuttgart 1889, Károly és Wratislaw leveleit l. Arneth kiadásában, Archiv f. öst. Gesch. 16, 1856, főként 160, 207. stb. ll. Az osztrák monarchia e korbeli kifejlődésére l. az irodalmat és kitűnő megjegyzéseket: Karl. u. Mathilde Uhlirz, Handbuch der Gesch. Österreichs u. seiner Nachbarländer Böhmen u. Ungarn 1, 1927, 268. stb. ll. Az 1711 utáni országgyűlési történet nincs feldolgozva, legjobb még Horváth id. m., aki épp e korszakra levéltári munkát is végzett; Katona, Hist. crit. 38. kötet már igen sovány. Sok adat a közjogi kérdésre Csekey István, A magy. trónöröklési jog, Bpest, 1917 c. nagy és szép művében. A pragm. sanctióra u. ez, továbbá Gustav Turba művei, így: Die Grundlagen der pragm. Sanktion I. Ungarn, 1911; II. Die Hausgesetze 1912, Die pr. Sanktion 1913 (pontos szövegkiadása a legfontosabb okiratoknak), Die pr. Sanktion mit besonderer Rücksicht auf die Länder der Stefanskrone (Öst.-ung. Revue 1906), Reichsgraf Seilern, Veröffentlichung der Stadt Ladenburg a. Neckar, Heidelberg 1923; Turba műveinek magyar kritikáját, a korábbi kritikák teljes felhasználásával l. Csekey id. m.; Salamon Ferenc, A magy. kir. szék betöltése és a pragm. sanctio története 1866, Szalay László, Adalékok az 1723:1–3. tv.-cikkek keletkezéséhez, Bp. Szemle 19, 1864, 267 (itt a Szluha–Pálffy-féle levelek). Az 1712. magyar tanácsvéleményt l. Szalay id. m., latinul Csekey 492. l. A Szluha-leveleket l. Szalay mellett Csekey 505. l.; v. ö. Salamon id. m. 251. l. – Az állandó hadseregre Szabó Dezső, Az állandó hadsereg becikkelyezésének története II. Károly korában, Hadtört. Közlemények 1910, levéltári adatokon alapuló hasznos munka, a török veszély emlegetését csak nemesi fogásnak tartja; Ujhelyi Péter, Az állandó hadsereg története 1657–1780, az Akadémiától koszorúzva, 1914, üres és használhatatlan; több levéltári adat Bidermann, Gesch. der öst. Gesammtstaatsidee, 2, 1889. A katonai munkálatokat Szabó Dezső használta fel, továbbá készülő művében Kónyi Mária.

A bécsi központi hatóságokra Fellner-Kretschmayr, Die österr. Zentralverwaltung I. 1, 1907, 56. stb. ll., a titkos tanácsbeli pártokra Arneth, Prinz Eugen v. Savoyen, Gera 1888, 2, 346. stb. ll. A magyar hatóságok ekorbeli története teljesen ismeretlen, ezért kénytelen voltam legalább az utasításokat levéltári példányokból használni, a kancelláriaiak Orsz. Ltár, kanc. no. 16., 963. kötetszám, a helytartótanácsiak u. ott, Instructiones consilii, A 2320 kötetszám. idézeteim ezekből; a bizottságokra Mária Terézia 1741 ápr. 15. rendelete u. ott, továbbá Bidermann id. m. 2, 292. l., Mathias Bél, Notitia Hungariae novae, 2, 155. l. a helytartótanács működésére vonatkozó adatokat tanítványom, Ember Győző készülő disszertációjából és Ign. Kassics jegyzékéből: Enchiridion seu extractus benignarum normalium ordinationum 1, 1825-ből vettem. Az igazságszolgáltatás reformjára, ami a táblát illeti, levéltári adatokon épülő pontos mű: Gábor Gyula, A pesti kir. itélőtábla felállítása és szervezése (= Magy. Jogászegyleti Értekezések, 15. köt.86. füzet, 1925), a Praxis criminálisra: Pauler Tivadar, Jog- és államtudományok encyclopaediája, Pest, 1871, 127. l., Steph. Huszty, Jurisprudentia practica, Agriae 1758, 11. l. és Jsz. VI/1. 531. l., a XVIII. századi jogfejlődésnek a korábbitól való bizonyos elszakadását konstatálja Wenzel Gusztav, Kithonich János magyar jogtudósról (Új Magy. Múzeum 1851–52, II. 14–37, a 18. lapon), de az eltérést nem magyarázza meg; a Planum tabulare-ra u. az, A magy. és erdélyi magánjog rendszere, Budán, 1863, 1, 84 és 220. l., a nem-nemesek birtokképtelenségére, mint kúriai döntvények folyományára u. az 1, 221 és 349 ll. V. ö. még Pauler Tivadar, Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez 1878, 50. lapon a táblabíró-alispánokról, 59. l. Szegedy Jánosról; az igazságszolgáltatási bajokról Fessler, Gesch. der Ungarn 10, 251. l. A kamaraügyre Theodor Mayer, Das Verhältnis der Hofkammer zur ung. Kammer bis zur Regg. Maria Theresias, Mitth. d. Instituts f. öst. Gforschung. Erg.-band 9., Kérészy Zoltán, Adalékok a magy. kamarai pénzügyigazgatás történetéhez; az udvari kamarára Fellner–Kretschmayr, id. m. főként 3, 281. stb. ll., a bankügyre u. ez 3. 122, 138. l. mellett főként Franz Freih. v. Mensi, Die Finanzen Österreichs 1701–1740, Wien, 1890, 197, 448 (hibásan), 469, 618, 703, ll., a táblai bírák arrhájára Gábor id. m. 71. l., egyes adatok Bidermann id. m.-ból, így 2, 174. l.

A 1748. bevételekre az adatokat a bécsi udv. kam. ltárból codex 234. pag. 194. lapról Baráth Tibor úr szivességéből használom; a konkurzusokra vonatkozó adatokat a bécsi Staatsbibliothek, codex 8646-ből vettem; az adókra több adat Bidermann-nál, valamint Szabó Dezső id. m., Trautson és Esterházy Imre szerepére a fenti codex jelentései és levelei és a Hodinka Antal-tól kiadott III. Károly-levelek Tört. Tár, 1898. Károlyi Sándor 1736. évi kimutatása Éble id. m. 634. l. Az egyházi hozzájárulásokra Fraknói Vilmos, A magy. kir. kegyúri jog 1895 és Mensi id. m. 336. l. Esterházy József 1728-i országgyűlési szerepére (Kolinovics Gábor), Posthuma memoria Josephi Esterházii, Tyrnaviae 1754, 72. l. 1741-re Kolinovics, Nova Ungariae periodus, Budae 1790, ennek és a Torkos-féle előadásnak (Schwardtner, SS. rer. Hung. 2) részeit átírta Katona, 39. köt. A katonai élelmezés stb. jó feldolgozása elhatárolt területen Taubert Ernő. A katonaság elszállásolása és ellátása Somogyvármegyében a XVIII. század első felében, Pécs 1928., a regulamentumok közül a kevésbbé fontos 1747-i különös módon kiadva a Corpus Juris folio kiadásai végén, az 1715 és 1751-ikit az Orsz. levéltárban használtam, regulamenta, lad. K. fasc. B. A közös hadsereg magyar ezredeiről Alexich értekezése, Mitth. des k. k. Kriegsarchiv 1889, 90. l. és az Österr. Erbfolgekrieg I. 1–2. kötetében, 1896. Károlyi Sándor avatóbeszéde Éble, id. m. 223. l., magyar vezényzó jegyzékek u. itt 597 – 623. l. és Hadtört. Közlemények 1911, 49, 207, 373, 482 stb. ll. Az 1716–18. háborúra irodalom: Uhlirz, id. m., továbbá Fessler 10. kötet és Feldzüge des Prinzen Eugen, II. Serie, 7. és 8. kötet, 1891. Szerbia incorporatiójára Éble id. m. 463. l., az utolsó tatárjárásra tőlem, A száműzött Rákóczi 77. l. és Szilágyi István, Az utolsó tatárjárás, Szigeti Album, 1860. Rákóczi József szerződése Tört. Tár, 1890, 405. l., v. ö. Éble id. m. 438, 443. l. Ferenc herceg helytartói kinevezése kiadva Bel, Notitia 1, 435. l., v. ö. Guglia id. m. 1, 33. l. A német hivatalnokok ellen l. Éble id. m. 636. l.