Nemzeti kisebbségek

Nemzet, nemzetiség, kisebbségek fogalmi ismertetése és a nemzetiségi mozgalmak tipikus technikájára l. Ludwig Gumplowich, Das Recht der Nationalitäten u. Sprachen in Öst.-Ungarn, Innsbruck, 1879 (a régebbi elméleti irodalommal), Georg H. J. Erler, Das Recht der nationalen Minderheiten, Münster,, 1931 (a legújabb irodalommal), alapvető művek továbbá Friedr. Meinecke, Weltbürgertum u. Nationalstaat. München u. Berlin, 1922 (a 6. kiadás), René Johannet, Le principe des nationalités, Paris, 1923 (2. kiadás). A szubjektív és érzelmi momentumot hangsúlyozza Erler, id. m., 20. l. és erősen Kurt Breysig, Die Gesch. der Seele im Werdegang der Menschheit, Breslau, 1931. A szláv fejlődésre Alfred Fischel, Der Panslawismus bis z. Weltkrieg, Stuttgart, 1919, továbbá W. Wachsmuth, Gesch. d. Illyrismus u. des südslawischen Antagonismus gegen die Magyaren, Leipzig, 1849 (Wachsmuthtól csak az előszó, magyar eredetű szöveg). Herkelre l. Fischel id. m., 52. l. Felhasználtam még Joh. Kollár, Üb. die literarische Wechselseitigkeit zw. den verschiedenen Stämmen u. Mundarten der slaw. Nation, 2. kiadás, Leipzig, 1844. Dobrowsky’s Slavins Botschaft aus Böhmen an alle slavischen Völker von Venceslaw Hanka, Prag, 1834 (25. l., a perui hasonlattal), J. Dobrowsky, Slovanka. Zur Kenntnis der alten u. neuen slavischen Literatur…, Prag, 1814. Fándly szerepére Daniel Rapant, K. počiatkom Madarizácie, 2. kötet; 1790–92, 1931 (melyet Ernyey József múzeumi osztályigazgató, igen tisztelt barátom volt szíves velem magyarul megismertetni), továbbá Steier Lajos, A tót nemzetiségi mozgalom fejlődésének története (1912, Liptószentmiklós); Anton Bernolák, Schlowakische Grammatik, Ofen, 1817, Andreas Brestyansky, sóskúti plébános, fordító előszava. Az egész tót kérdésre Steier műve mellett Pechány Adolf, A tótokról (Szabó Oreszt, Nemzetiségi ismertető könyvtár), Bpest, 1913. Kollár Slavy dčera-jára Fischel id. m., 103. stb. ll., Horváth Mihály, id. m., 2., 65. l. A szerb irodalmi mozgalomra Fischel, 148. l., Stratimirović patriárka tervét részletesen Thim József, A szerbek története a legrégibb kortól 1848-ig, Nagybecskerek, 1892, 3. kötet, 3. l. Az összes oláh adatokat Jancsó Benedek nagy művéből vettem: A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota, Bpest, 1899, 2. kötet, egyedül a szótárakra újabban Göbl László, A magyar szótárirodalom hatása az oláhokra, Bpest, 1932 (diss.).

A magyar államnyelv kérdését megvizsgáltam és aktáit kiadtam a gróf Klebelsberg Kuno-féle Fontesbeli id. Iratok c. művemben, az enciklopédisták felfogása u. ott, a kasubok és poseni lengyelekre Fischel id. m., 164. és 161. l., a dán-német kérdésre Otto Brandt, Geistesleben u. Politik in Schleswig-Holstein, Berlin u. Leipzig, 1925, a Staatslexikon adatait idéztem, Iratok, 201. l. Az országgyűlések magyar nyelvi tárgyalásait leírtam u. ott, továbbá Miskolczy Gyula, az említett Fontesbeli két kötet publikációja. A horvát-kérdés története és irományai a rendi állam korában, Bpest, 1927, az 1. kötet nagy bevezetésében. Gaj levele Safarikhoz, Miskolczy, 179. stb. ll., Kollowraték illyr konnivenciáját felismerte Fischel, 141. l. (aki különben részben Springer id. m. után is dolgozik), a horvát énekekre Fischel, 142. l. Gaj kitüntetésére Miskolczy, 246. l., az egész túrmezei kérdést, továbbá Apponyi György szerepét ő tisztázta, s ezekre nézve értékelésemet is tőle vettem; az utolsó magyarellenes illyr dal u. ott, 281. l., a trializmusra, 324., 355. l. Garašanin tervét kiadta Thim József, az említett Fontes között, A magyarországi 1848–49. szerb fölkelés története, 2. kötet, 1930, 1. l.

A „Sollen wir Magyaren werden?”, Karlstadt, 1833 és Draskovich János gróf kapcsolatára Fischel, 131. l., gróf Révay György beszédét idéztem Iratok, 175. l. Jellemző a szövegben mondottakra (Csaplovics), Slawismus u. Pseudomagyarismus vom aller Menschen Freunde, nur der Pseudomagyaren Feinde, Leipzig, 1842 és S. H. (Samuel Hoitsy), Apologie des unghrischen Slawismus, Leipzig, 1843, az orosz-illyr kapcsolatokra Miskolczy, 243, és 259. l. Stúr loyalitására Ludwig Stúr, Das neunzehnte Jahrhundert u. der Magyarismus, Wien, 1845. Leo Gr. v. Thun, Üb. den gegenwärtigen Stand der böhm. Literatur u. ihre Bedeutung, Prag. 1842 és Die Stellung der Slovaken in Ungarn, Prag, 1843 (ebben Pulszkyval folytatott levélváltás). A Henszlmann-féle Vierteljahrschrift Lukács-cikkeit l. Lukács Móric id. Művei, 2. kötetben is. Az Athenaeumból idézett részek, Athenaeum, 1840, I., 257. l., 1839, II., 144. l., 1841, I., 253. l. (Besztercebányáról), 1839, I., 337. és 401. l. (Horváth-Wachsthum). Az Athenaeum nemzetiségi cikkeire l. Szücsi József, Bajza József (akad. kiadás), 1914, 360. laptól.

Az erdélyi nyelvkérdésre tőlem, Iratok, 165. laptól, Jancsó id. m., 2., 389. l., Teutsch id. m., 3., 128. laptól. A tót és evangélikus kérdésre Horváth id. m., 3., 287. l., Steier id. m., Zsilinszky Mihály (szerk.), A magyarhoni protestáns egyház története, Bpest, 1907, 656. laptól, Csaplovics, Hoitsy id. röpiratai, Schreiben des Grafen Carl Zay… an die Professoren in Leutschau, Leipzig, 1841.

Wesselényi Szózatából (Lipcse, 1843) az idézett részlet, 276. l. A liberális reformerek és Széchenyi nemzetiségi elveit feldolgoztam Három Nemzedék, 91. és 170. l. Asztalos Miklós, Wesselényi Miklós, az első nemzetiségi politikus, Pécs, 1927 c. művében, ahol nagy irodalmat rendszerez, megállapítja, 51. l., hogy „az 1840-es évek liberalizmusát az alkotmányos reformok után önmagától értetődő magyar imperializmus gondolata sohasem hagyja el”, nézetem szerint imperializmus helyett akkor még inkább csak a nacionalizmusnak logikai kényszerűséggel mindenütt bekövetkező hatalmi fázisáról lehet beszélni. Bécs galíciai lengyelellenes intézkedéseire l. tőlem, Iratok, 117–119. l. Kazinczy Gábor cikke, A Felföld, levéltöredék, Athenaeum, 1839, II., 245. l. Bezerédy Miklós beszédére l. tőlem, Iratok, 153. l., Deák beszédére Kónyi után, Három Nemzedék, 185. l., Széchenyi akadémiai beszédére, u. ott, 91. l. és teljes irodalommal Viszota id. Vita, 1., római 118. l.

A hazai németségre Pukánszky Béla pontos műve, A magyarországi német irodalom története, Bpest,1926, 455. laptól, R. F. Kaindl, Gesch. der Deutschen in den Karpathenländern, 3., Gotha, 1911, 317. laptól, alig használhatóan zavaros. Jellemző előadás a besztercebányai, csetneki, stb. németség pusztulására Bredetzky, Reisebemerkungen, 1809, I., 239. l. Részletes leírása a németségnek (és a többi népnek) Magyaren-Spiegel, oder Wahre Schilderung der Völker-Verfassung, von einem Magyaren, Leipzig, 1844, 186. l. Tipikus gúnyolódó és lenéző leírás August Ellrich, Die Ungarn, wie sie sind, Berlin, 1831, barátságos ismertetője Adorján Andor, Magy. Figyelő, 1912, I., mintha nem értette volna meg. Pyrker, stb. írókra Pukánszky id. m., továbbá Szücsi id. m., 120. l. Jellegzetes, objektívnak iparkodó röpirat: Von einem Deutschungar, das Deutsche Element in Ungarn, Leipzig, 1843. A zsidók magyarosodására Csetényi Imre, Adalékok a magyar zsidóság reformkorszakbeli történetéhez, Bpest, 1928, sok adattal, Osztern Rózsa, Zsidó újságírók és szépírók a magyarországi németnyelvű időszaki sajtóban… 1854-ig, Bpest, 1930 (diss.), a zsidó kézben levő újságok jegyzéke u. itt, 39. l. V. ö. még Pukánszky id. m., 485. laptól és Farkas Gyula, A „fiatal Magyarország” kora, 1932, 97. laptól.