Egy éjszakát szinte bármilyen kunyhóban el lehet viselni, de hosszabb túrára komolyabb házat vigyünk magunkkal.
Az egyik legfontosabb szempont, hogy belül száraz maradjon a sátor, ez leginkább kétrétegűvel sikerülhet. A külső réteg álljon ellen a víznek (pl. nylon), a belső viszont szellőzzön, tehát ez ne műanyagból, hanem vászonból legyen.
A víz alulról is jöhet. A sátor alja is legyen garantáltan vízálló.
A kutyaól kezd kimenni a divatból, egyre inkább tért hódít az iglu. Ez olyan sátor, amelynek nem merev rudazata van, hanem - általában két - ívben meghajló rúd feszíti ki boltívszerűen a vásznat. Lehet, hogy ezt sem lehet gyorsabban felverni teljesen, mint a hagyományos sátrat, de - hacsak nincsen teljesen elfuserálva a konstrukció - "minimálkonfigurációban" hamar felállítható. Ez akkor nagyon hasznos, ha esőben kell sátrat verni. Ha már úgy-ahogy áll a ház, és biztonságos helyen vannak a cuccok, nyugodtabban pepecselhetünk a cövekekkel és a kifeszítőkötelekkel. (Az iglu ez utóbbiak nélkül is megáll úgy-ahogy, de ne legyünk lusták. A biztos rögzítés szél ellen hasznos, ha pedig a külső réteget kifeszítjük, kisebb az esélye, hogy összetapad a belsővel és beázik.)
Sátorból kapható nagyon olcsó és nagyon drága is, az ár általában korrelál a minőséggel:
E tulajdonságok egy része természetesen csak használat során derül ki, de azért nem teljesen zsákbamacska a vásárlás. (Egy 3000 Ft-os igluval semmiképpen se menjünk 3 hetes útra.)
A csónakhoz hasonlóan sokszor a sátor sem kényelmes, ha annyian költöznek bele, ahány személyre hivatalosan méretezve van, mert akkor nem fér be a cucc. (Fiatal házasoknak pedig kifejezetten tágas belső terű sátor ajánlott.) Hosszabb túrán jól jöhet egy nagyobb sátor, ahol rossz időben össze lehet gyűlni társasági életet élni. 10 jó ember egy 4 személyes sátorban is elfér.
Igényesebbek feltuningolhatják a sátrat: pl. ha a külső réteg nem ér a földig, varrhatunk rá körbe szoknyát. Ha féltjük az alját, vágjunk méretre erős nylonból alátétet, de úgy, hogy ne lógjon ki a sátor alól, mert akkor bevezeti alá az esővizet. A sátor elé is teríthetünk nylont vagy sátorlapot (ez különösen homokon előnyös, mert kevesebb homok kerül be a "szobába"), de ha esik, szedjük fel. Ha nincs a hálórészben középen a plafonon csillártartó, varrjunk oda egy hurkot, amibe beakaszthatjuk a lámpát.
A sátor zsákja általában ugyanabból a vászonból van, mint maga a ponyva. Ez a hasonlóság rohamosan csökkenhet, ha ebben a gyári zsákban tartjuk a sátrat, mivel a tok sokkal gyorsabban kopik. Kerítsünk (varrjunk) inkább egy másik tartót a sátornak, az eredetit pedig tegyük el. Kitűnően fel lehet használni foltnak, ha kiszakad a sátor (mert biztos, hogy sehol nem fogsz pont ugyanilyen színű anyagot kapni). Hasonló összefüggések igazak lehetnek a hálózsákra is.
A sátor tartozékai között néha idegesítően apró mütyürök is vannak. Ne is reménykedjünk benne, hogy ezeket sokáig meg tudjuk őrizni, hacsak nem teszünk valamit az ügy érdekében Pl. az egyik hagyományos alakú sátram két rétege közé a rúdra kell húzni egy kis hengerecskét távtartónak, ezt egy madzaggal a belső réteghez kötöttem. Hasonlóan érdemes a rúdhoz kötni az aljára való tappancsot.
Ha megvan a tökéletes sátor, akkor már csak fel kell verni. Ehhez ötletek a táborhely kiválasztása címszó alatt is találhatók, álljon itt néhány további szempont.
Sátorveréskor a cövekeket, különálló mütyüröket ne rakjuk a földre (fűbe), hanem a sátor zsákjára, vagy matracra, nylonra.
A sátor körülárkolásának nem vagyok elkötelezett híve, nem azért, mert nagy meló, hanem mert néhány árok tönkre tud tenni egy klassz, füves táborhelyet. Fűmentes, laza talaj (homok) esetén turkálj, amennyi jólesik.
Védekezzünk a szél ellen is. Ha nincs szélárnyék, legalább olyan irányban verjünk sátrat, hogy minél kisebb esélyt adjunk a vitorlázásnak. Ha a talaj teljesen laza (pl. vastag száraz homok), akkor a cövekek "leverésétől" nem lesz jobban rögzítve a sátor, mert ezeket egy enyhe fuvallat is kiszedi.
{Sátorverés homokban: A gyári cövekek semmit nem érnek. Vágj fát: kb 40 cm hosszú, és 1-2 cm vastag cövekek megteszik, a sátor végére pedig egy fél méter hosszú és 4-5 cm széles cölöp (baltával könnyedén leverhető). Ez szélcsendes időben és gyenge szélben elegendő. Ha erősebb a szél, akkor mindegyik cövek helyére tegyél ilyen cölöpöt, és a külső sátorlap alját szórd meg alaposan homokkal. Nem árt, ha ezt bírja is a sátrad. Általában vászonsátort érdemes használni, vagy iglut (azt elég a madzagjainál kikötni, és amikor az ember be akar menni, csak ugrik egyet, felnyúl, elkapja a sátor alját, és visszahúzza a földre.) Láttam már olyan sátrat, aminek harisnyavastagságú anyaga a normál kifeszítést sem bírta ki. (És hajnalra a belső oldalán patakokban folyt le a víz [nem esett]). Sztori: tavaly (1993) Tivadarnál olyan kellemes szellő kerekedett, hogy az egyik sátrat ötünknek sikerült 2 órás megfeszített küzdelemben leverni. (*Dinnyés*)}
{Több éven keresztül sátoroztunk a tengerpart homokján. A trükk: a sátorzsinórt öklömnyi, jobb esetben fej nagyságú kő köré hurkolni és elásni a homokba. (*Zita néni*)}
A rudazat arra van méretezve, hogy a sátrat elbírja. Ne támaszkodj hát rá, bármennyire is emlékeztet a villamos kapaszkodójára.
Szokjunk hozzá, hogy bóklászás közben a sátrakat nagy ívben elkerüljük, különösen sötétben, mert a kifeszítő kötelek elgáncsolhatnak, és a vászon is elszakadhat. A nagyon kilógó madzagra érdemes valami feltűnőt ráaggatni. A frekventált útvonalakon (pl. kitaposott ösvény) ne feszítsünk keresztbe spagócát.
Sátorban tüzet gyújtani, főzni, gyertyát, petróleumlámpát, füstölőt használni, dohányozni életveszélyes.
Bontáskor lehetőleg mindent egyből a zsákjába tegyünk. Ha leakasztunk egy kifeszítőkötelet, a cövekjét is egyből szedjük ki, mert fél perc múlva már nem fogjuk megtalálni a fűben (csak egy perc múlva, amikor valaki mezítláb belerúg). Nézzük meg a sátor zsebeit, nem maradt-e benne olyasmi, ami kilyukaszthatja, vagy ami napközben kellhet (szegény órám a zsák mélyéről szokott bánatosan pittyegni).
Miután kiköltöztünk, takarítsuk ki a belső részt egy kisseprűvel.
A vizesen elcsomagolt vászon már egy nap után elindulhat a penészedés lejtőjén. Ez nemcsak ronda foltot hagy, de gyengíti az anyagot is. A vizes nylon csak büdös lesz. A sátor alja még száraz időben is benedvesedhet. Összecsomagolás előtt akasszuk ki egy fára száradni, vagy terítsük ki aljával felfelé egy garantáltan száraz helyen (fű helyett nyerőbb a kavicsos part). A ráragadt sarat, fűcsomókat szedjük le, már csak azért is, mert nem minden sátrat lehet úgy összehajtani, hogy az alja ne érintkezzen a vászonnal.
