1. Hegymenet a folyó forrásának irányába haladás.
2. E fejezet alkalmazásában
a) találkozás - a hajók egymáshoz viszonyított ellentétes, vagy közel ellentétes irányú haladása,
b) előzés - az előzendő hajó hátulról, annak oldalirányához viszonyított, legalább 22°30' szög alatti megközelítése,
c) keresztezés - a hajók a) és b) pontban leírttól eltérő egymáshoz közelítése.
A gyorsjáratú - nagy sebességgel haladó - hajónak (pl. szárnyashajó, légpárnás hajó) valamennyi más hajó számára biztosítania kell a menetiránya megtartásához és műveletei végzéséhez szükséges teret, illetőleg nem követelheti, hogy azok a javára kitérjenek.
1. E fejezet alkalmazásában kishajó a kizárólag kishajókból álló karaván is.
2. Ha e fejezet rendelkezései előírják, hogy az adott hajózási szabály nem alkalmazható a kishajóra más hajókkal szemben, a kishajónak azok számára - a 6.01-bis cikkben említett hajó kivételével - biztosítania kell a menetirányuk megtartásához és műveleteik végzéséhez szükséges teret, illetőleg nem követelheti, hogy azok a javára kitérjenek.
1. A találkozás vagy az előzés akkor megengedhető, ha a hajóút szélessége - valamennyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve - kétséget kizáróan elegendő a hajók egymás melletti elhaladásához.
2. A 6.04, 6.05 és 6.29 cikkben előírt jelzéseket a karavánban annak a hajónak kell leadnia, amelyen a karaván vezetője tartózkodik.
3. A találkozó vagy egymást előző hajók nem változtathatják meg sebességüket és/vagy menetirányukat, ha ezzel az összeütközés veszélyét idéznék elő.
4. A keresztezés akkor megengedett, ha a hajó vezetője meggyőződött arról, hogy a keresztezés más hajó számára is biztonságos módon hajtható végre.
1. A hegymenetben haladó hajó találkozáskor - a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását figyelembe véve - köteles utat engedni a völgymenetben haladó hajó számára.
2. A hegymenetben haladó hajó nem ad jelzést, ha a völgymenetben haladó hajó számára bal oldala felől enged utat.
3. A hegymenetben haladó hajó, ha a völgymenetben haladó hajó számára jobb oldala felől enged utat, a jobb oldalán kellő időben köteles
a) nappal
- erős villogó fehér fényt felmutatni, illetve világoskék lobogóval vagy táblával jelezni, vagy
- világoskék táblát egy közepesen erős villogó fehér fénnyel egyidejűleg felmutatni,
b) éjjel
- közepesen erős villogó fehér fényt felmutatni. Ezzel egyidejűleg egy világoskék táblával is jelezhet.
Ezeket a jelzéseket elölről és hátulról is láthatóan az elhaladás befejezéséig kell mutatni. Tilos ezeket a jelzéseket a szükséges időn túl mutatni, kivéve ha a hajó azt jelzi, hogy kész a völgymenetben haladó hajó(ka)t jobb oldalon elengedni.
A világoskék táblát legalább 0,05 m széles fehér kerettel kell ellátni; a keret karos szerkezete és a villogó fényt adó lámpatest sötét színű.
4. Ha feltételezhető, hogy a hegymenetben haladó hajó szándékát a völgymenetben haladó hajó nem értette meg, a hegymenetben haladó hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:
- egy rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók bal,
- két rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók jobb
oldala felől kívánja végrehajtani.
5. A 6.05 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával a völgymenetben haladó hajó köteles a fenti rendelkezéseknek megfelelően a hegymenetben haladó hajó által javasolt oldal felől elhaladni és a hegymenetben haladó hajó által adott, a 3. és 4. pontban foglalt jelzéseket visszaismételni.
6. Az 1-5. pontban foglalt rendelkezések a kishajók egymás közötti, illetve nagyhajókkal történő találkozásakor nem alkalmazhatók.
1. Ha két hajó egymást keresztező irányban halad és összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felől látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt. A hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható a kishajóra más hajók vonatkozásában.
2. Az 1. pontban említett előírásokat a 6.13, 6.14 és 6.16 cikkben foglaltak esetében nem kell alkalmazni.
3. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően, ha két különböző fajtájú kishajó egymást keresztező útvonalon halad és összeütközés veszélye jöhet létre, a kisgéphajónak ki kell térnie más kishajó útjából. Az olyan kishajónak - amely nem kisgéphajó és nem vitorlával haladó kishajó - ki kell térnie a vitorlás kishajó útjából.
Az a hajó, amelyik a hajóút menetirány szerinti jobb szélén halad, nem változtathatja meg menetirányát.
4. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően, ha két vitorlás hajó egymást keresztező útvonalon halad és az összeütközés veszélye jöhet létre, az egyiknek ki kell térnie, az alábbiak szerint:
a) ha a hajók különböző oldalirányú széllel haladnak, a bal oldali széllel haladó köteles a másiknak utat engedni,
b) ha a hajók azonos oldalirányú széllel haladnak, a szélirány felőli oldalon levő köteles a szél alatt haladónak utat engedni,
c) ha a baloldali széllel haladó hajó a másik hajót a szélirány felőli oldalon látja és nem tudja meghatározni, hogy az milyen széllel halad, köteles annak utat engedni.
Az a hajó, amelyik a hajóút menetirány szerinti jobb szélén halad, nem változtathatja meg menetirányát.
E rendelkezések nem alkalmazhatók a kishajóra más hajók vonatkozásában.
1. A völgymenetben haladó
a) menetrend szerint közlekedő személyhajó,
- ha annak megengedett legnagyobb utaslétszáma eléri az illetékes hatóság által az adott vízterületre megállapított értéket és
- azon a partoldalon akar kikötni, amely mentén hegymenetben levő hajó közlekedik,
b) vontatott karaván, ha a hegymenetbe forduláshoz azon part mentén kell haladnia, amelyen hegymenetben levő hajó közlekedik, indokolt esetben és ha meggyőződött arról, hogy igénye a hajózás biztonságát nem veszélyezteti - a 6.04 cikkben foglaltaktól eltérően - megkövetelheti, hogy a hegymenetben haladó hajó változtassa meg menetirányát.
2. Az 1. pont szerinti esetben a völgymenetben haladó hajó kellő időben köteles a következő jelzéseket adni:
- ha a találkozást a bal oldala felől tervezi, egy rövid hangjelet,
- ha a találkozást jobb oldala felől tervezi, két rövid hangjelet, továbbá köteles a 6.04 cikk 3. pontjában előírt látható jelzést.
3. A hegymenetben haladó hajó az 1. és 2. pontban foglalt esetben köteles a völgymenetben haladó hajó követelését teljesíteni és azt a következők szerint visszaismételni:
- ha a találkozást a bal oldala felől hajtja végre, egy rövid hangjelzéssel,
- ha a találkozást a jobb oldala felől hajtja végre, két rövid hangjelzéssel és a 6.04 cikk 3. pontjában előírt látható jelzéssel.
4. Ha feltételezhető, hogy a völgymenetben haladó hajó szándékát a hegymenetben haladó hajó nem értette meg, a völgymenetben haladó hajó köteles a 3. pontban előírt hangjelzést megismételni.
5. Ha a hegymenetben haladó hajó a völgymenetben haladó hajó által kért találkozási módot veszélyesnek tartja, köteles egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni. Ebben az esetben a hajók vezetői kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni a veszélyhelyzet elhárítására.
6. Az 1-5. pontban foglalt rendelkezések a kishajók egymással, illetve nagyhajókkal történő találkozására nem alkalmazhatók.
Partról vontatott hajó számára találkozáskor a - 6.04 és 6.05 cikkben foglaltaktól eltérően -, szabadon kell hagyni azt az oldalt, amely felől a vontatást végzik.
1. Ahol a hajóút szélessége nem elegendő az egymás melletti elhaladáshoz (hajóútszűkület), a találkozás lehetőség szerinti elkerülésére a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) a hajó köteles a lehető legrövidebb idő alatt a hajóútszűkületen áthaladni;
b) ha a látótávolság korlátozott, a hajónak a hajóútszűkületbe való behajózás előtt le kell adnia egy hosszú hangjelzést. Szükség esetén, különösen a hosszú hajóútszűkületben, a jelzést az áthaladás folyamán ismételni kell;
c) ha a hegymenetben haladó hajó észleli, hogy a völgymenetben haladó hajó a hajóútszűkületbe már behajózott, a hajóútszűkület előtt meg kell állnia és mindaddig várakoznia, amíg a völgymenetben haladó hajó a hajóútszűkületen áthalad;
d) ha a hegymenetben haladó karaván már behajózott a hajóútszűkületbe, a völgymenetben haladó hajó köteles lehetőség szerint a hajóútszűkület felett megállni és mindaddig várakozni, amíg a hegymenetben haladó karaván a hajóútszűkületen áthalad. A völgymenetben haladó magányos hajó a hegymenetben haladó magányos hajóval szemben ugyanígy köteles eljárni.
2. Ha a hajóútszűkületben a találkozás elkerülhetetlen, a hajók kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni, hogy az a legkevésbé veszélyes helyen és feltételekkel történjen. Ha a hajó az összeütközés veszélyét észleli, egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot kell adnia.
1. Az A.4. tiltó jellel (7. melléklet) megjelölt szakaszhoz közeledve a hegymenetben levő hajó köteles a völgymenetben levő hajót észlelve a szakasz előtt megállni és várakozni, amíg a völgymenetben levő hajó ezen át nem halad.
2. Ha az illetékes hatóság a találkozás elkerülésére váltakozó irányú áthaladást ír elő,
- az áthaladási tilalmat az A.1. tiltó,
- az áthaladás engedélyezését az E.1. figyelmeztető
jelzőtáblával (7. melléklet) kell jelezni.
Ha a körülmények szükségessé teszik, az áthaladási tilalmat jelző tábla előtt a B.8. jelzőtábla (7. melléklet) is elhelyezhető.
3. Ha a jelzőállomás nem mutatja a 2. pontban előírt jelzéseket, a hajónak meg kell állnia, és kérnie kell az illetékes hatóság rádiótelefonon vagy jelzésekkel adott engedélyét.
1. Az előzés akkor kezdhető meg, ha az előző hajó meggyőződött az előzés veszélytelenségéről.
2. Az előzött hajó köteles - akár sebességének csökkentésével is - lehetőség szerint megkönnyíteni az előzést.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a kishajó előz más hajót.
1. Ha az előzés nyilvánvalóan veszélytelen, az előzést végző az előzött hajó bármelyik oldala felől elhaladhat.
2. A vitorláshajók egymás közti előzésekor, az előzést végző hajónak az előzött hajó szélirány felőli oldalán kell elhaladnia. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vitorlás kishajó más vitorláshajót előz.
Ha a vitorláshajó más hajót előz, az előzött hajó köteles megkönnyíteni az előző hajónak a szélirány felőli oldalon történő elhaladását. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a kishajó előz más hajót.
3. Ha az előzés az előzött hajó sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható, az előző hajónak nem kell hangjelzést adnia.
4. Ha az előzött hajónak el kell térnie menetirányától, vagy feltehetően nem értette meg az előző hajó szándékait és ez a hajózás biztonságát veszélyezteti, az előző hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:
a) két hosszú és két rövid hangjelet, ha az előzni kívánt hajó bal,
b) két hosszú és egy rövid hangjelet, ha az előzni kívánt hajó jobb
oldala felől akar elhaladni.
5. Ha az előzendő hajó teljesítheti az előzni szándékozó hajó kérését -, szükség esetén oldalirányú kitéréssel - elegendő helyet kell adnia a kért oldalon és köteles a következő hangjelzéseket adni:
a) egy rövid hangjelet, ha az előzést balról,
b) két rövid hangjelet, ha az előzést jobbról
lehet végrehajtani.
6. Ha az előzés nem végezhető el a kért oldalon, az előzendő hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:
a) egy rövid hangjelet, ha az előzést balról,
b) két rövid hangjelet, ha az előzést jobbról
lehet végrehajtani.
Ha a hajó az előzési szándékát fenntartja,
- az a) pont szerinti esetben két rövid,
- a b) pont szerinti esetben egy rövid
hangjelet kell adnia.
Ebben az esetben az előzendő hajó - szükség esetén oldalirányú kitéréssel - a kért oldalon köteles a szükséges helyet biztosítani.
7. Ha az összeütközés veszélye miatt az előzés lehetetlen, az előzendő hajó köteles öt rövid hangjelet adni.
8. A 4-7. pontban említett rendelkezések a kishajókra nem alkalmazhatók.
A 6.08 cikk 1. pontja rendelkezéseinek megtartásával tilos az előzés:
a) az A.2.,
b) karavánok között az A.3.
jelzéssel (7. melléklet) megjelölt szakaszokon.
A b) pont szerinti tiltást nem kell figyelembe venni, ha a karavánok közül az egyik tolt karaván és annak méretei nem haladják meg a 110 m hosszúságot, illetve a 12 m szélességet.
1. Az előírt útirányú szakaszt, a 7. melléklet szerinti B.1., B.2., B.3. vagy B.4. jelzéssel kell, a szakasz végét az E.11. figyelmeztető jelzéssel lehet jelölni.
2. Az ilyen szakaszon a hegymenetben haladó hajó nem zavarhatja a völgymenetben haladó hajót és - szükség esetén - a B.4. jelzéshez közeledve köteles a sebességét csökkenteni vagy megállni.
1. A hajó akkor fordulhat meg, ha azt más hajó mozgása veszély nélkül lehetővé teszi, és az nem kényszerül sebessége és/vagy menetiránya hirtelen megváltoztatására.
2. Ha a tervezett művelet más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszerít, a hajónak kellő időben a következő hangjeleket kell adnia:
a) egy hosszú és egy rövid hangjelet, ha jobbra,
b) egy hosszú és két rövid hangjelet, ha balra
szándékozik fordulni.
3. A megfordulás elősegítésére a többi hajónak - ha ez szükséges és lehetséges - meg kell változtatnia a sebességét és/vagy útirányát. A hajó(k)nak elsősorban a hegymenetbe forduló hajót kell segíteniük.
4. Az 1-3. pontban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a kishajóra más hajókkal kapcsolatban. A kishajók egymás közötti magatartására csak az 1. és a 3. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. Az A.8. tiltó jelzéssel (7. melléklet) megjelölt szakaszon tilos a megfordulás.
A megfordulás az E.8. figyelmeztető jelzéssel (7. melléklet) megjelölt szakaszon ajánlott.
A kikötés vagy a horgonyzás helyét megfordulás nélkül elhagyó hajóra - a komp kivételével - a 6.13 cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban az említett cikk 2. pontjában előírt jelzéseket az alábbiakkal kell helyettesíteni:
- egy rövid hangjel, ha a hajó jobbra,
- két rövid hangjel, ha a hajó balra
tart.
A vontatott karaván hajói közé tilos behatolni.
1. A hajó akkor hajózhat be a kikötőbe, mellékágba, vagy hajózhat ki azokból és térhet rá a fő víziútra, illetve keresztezheti azt, ha meggyőződött arról, hogy ez a művelet biztonságosan elvégezhető, és más hajó nem kényszerül sebessége és/vagy menetiránya hirtelen megváltoztatására.
Ha a völgymenetben haladó hajónak ahhoz, hogy a kikötőbe vagy a mellékágba behajózhasson, meg kell fordulnia és hegymenetben kell haladnia, elsőbbséget kell adnia a kikötőbe vagy a mellékágba behajózni szándékozó, hegymenetben haladó hajónak.
A mellékágnak tekintett víziutat az E.9., illetve az E.10. jelzéssel (7. melléklet) lehet megjelölni.
2. Ha az 1. pontban említett hajó tervezett művelete más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszeríthet, kellő időben köteles azt jelezni
- három hosszú és egy rövid hangjel adásával, ha be- vagy kihajózását követően jobbra,
- három hosszú és két rövid hangjel adásával, ha be- vagy kihajózását követően balra,
- három hosszú hangjel adásával, ha a víziutat keresztezve
kíván haladni.
3. A többi hajó - ha az szükséges - köteles sebességét és/vagy menetirányát megváltoztatni.
Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a fő víziúton a kikötő vagy a mellékág kijáratánál B.10. jelzést (7. melléklet) helyeztek el.
4. Ha a kikötő vagy mellékág kijáratánál B.9. jelzést (7. melléklet) helyeztek el, a kikötőből vagy a mellékágból kihajózó hajó csak abban az esetben térhet rá a fő víziútra vagy keresztezheti azt, ha ez a művelet nem kényszeríti az ott haladó hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására.
5. A hajó nem hajózhat be a kikötőbe vagy a mellékágba, ha a fő víziúton a 7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.
A hajó nem hajózhat ki a kikötőből vagy a mellékágból, ha a kijáratnál a 7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.
6. A hajó behajózhat a kikötőbe vagy a mellékágba, ha a fő víziúton haladó hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszeríti, amennyiben a fő víziúton a 7. melléklet II. rész 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. A hajó kihajózhat a kikötőből vagy a mellékágból, ha a kijáratnál a 7. melléklet II. rész 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. Ebben az esetben a fő víziúton a B.10. jelzést (7. melléklet) kell elhelyezni.
7. Az 1-3. pont rendelkezései a kishajó és a nagyhajó, a 4. pont rendelkezései a nagyhajó és a kishajó, a 2. pont rendelkezései a kishajók közötti viszonylatban nem alkalmazhatók.
1. A hajók akkor haladhatnak párhuzamosan, ha ezt a rendelkezésre álló hely lehetővé teszi, és ez a hajózást nem akadályozza vagy veszélyezteti.
2. Előzés, illetve találkozás kivételével tilos a 3.15 és a 3.33 cikkben előírt fényeket és jelzéseket viselő hajótól, karavántól vagy mellévett alakzattól 50 m távolságon belül haladni.
3. Az 1.20 cikk rendelkezéseinek megtartásával a hajónak tilos menetben levő hajó vagy úszóanyagok köteléke mellé állni vagy sodrásában haladni, annak hozzájárulása nélkül.
4. A vízisíelőnek és a - hajó használata nélküli - vízisportot űző személynek kellő távolságot kell tartania a menetben levő hajótól, úszóanyagok kötelékétől, továbbá a munkát végző úszó munkagéptől.
1. Horgony, kötél és lánc vonszolása tilos.
2. A tilalom a veszteglőhelyen végzett kisebb helyváltoztatásra és egyéb műveletezésre nem vonatkozik, de ez nem érinti a 7.03 cikk 1. b) pontjának rendelkezései szerint az A.6. tiltó jelzéssel (7. melléklet) jelölt szakaszokon történő helyváltoztatás és egyéb műveletezés szabályait.
3. Ez a tilalom a 7.03 cikk 2. pontjának rendelkezései szerint E.6. tájékoztató táblával (7. melléklet) jelzett szakaszokra nem vonatkozik.
1. A Dunán az ereszkedő hajózás tilos. A tilalom a veszteglő- és rakodóhelyeken történő kisebb helyváltoztatásokra nem vonatkozik.
2. Ha a folyó forrásának irányába néző hajó, előremenetben működő géppel völgymenetben halad, hegymenetben haladónak kell tekinteni.
1. A hajó sebességét úgy kell szabályozni, hogy ne keltsen olyan hullámokat vagy szívóhatást, amely más hajónak vagy műtárgynak kárt okozhat. A hajó sebességét kellő időben csökkenteni kell
a) a kikötőbe való behajózás előtt, illetőleg
b) a part mellé vagy kikötőhelyen kikötött, illetve ott rakodó hajó,
c) a veszteglőhelyen tartózkodó hajó,
d) a nem szabadon közlekedő komp
közelében és
e) a vízi útnak az illetékes hatóság által az A.9. jelzéssel (7. Melléklet) jelölt szakaszán,
azonban a sebessége a biztonságos műveletezéshez szükségesnél nem lehet kisebb.
2. Az 1.04 cikk rendelkezéseinek megtartásával az 1. pont b) és c) pontjainak rendelkezéseit a kishajóra nem kell alkalmazni.
3. A 3.27 cikk 1. c) pontjában előírt fényeket, a 3.41 cikk 1. c) pontjában előírt lobogó(ka)t viselő hajó, továbbá a 3.48 cikk 1. pontjában előírt fényeket, lobogó(ka)t viselő hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű közelében a többi hajó az 1. pont előírásai szerint köteles csökkenteni sebességét és a lehető legnagyobb mértékben oldalirányban kitérni.
1. A karavánt továbbító géphajónak elegendő gépteljesítménnyel kell rendelkeznie a karaván megfelelő műveletképességének biztosítására.
2. A tolóhajónak - a műveletképesség megőrzésével - biztosítania kell a völgymenetben haladó tolt karaván kellő időben történő, elfordulás nélküli megállítását.
3. A vontatott, tolt vagy mellévett karavánt továbbító géphajó addig nem hagyhatja magára a karaván hajóit kikötéskor vagy horgonyzáskor, amíg a hajóút nem szabad és a karaván vezetője meg nem győződött a hajók biztonságos helyzetéről.
4. A hajón szállítható bárka akkor helyezhető a tolt karaván elejére, ha a horgonyzás lehetősége ott biztosított.
Ha az illetékes hatóságok az A.1. tiltó jellel (7. melléklet) ideiglenes hajózási zárlatot rendeltek el, a hajó köteles a jel előtt megállni.
Tilos a 3.27 és 3.41 cikkben említett hajó közelében elhaladni azon az oldalon, amelyen az a 3.27 cikk 1. b) és d) pontjában előírt fényt vagy a 3.41 cikk 1. b) és d), illetve 2. b) pontjában előírt vörös gömböt, vörös lobogót vagy A.1. táblát viseli.
1. A komp a hajóutat akkor keresztezheti, ha meggyőződött arról, hogy a többi hajó mozgása ezt veszélytelenül lehetővé teszi és más hajót nem kényszerít sebességének és/vagy menetirányának hirtelen megváltoztatására.
2. A kötöttpályás
a) komp, ha nem üzemel, köteles azon a helyen vesztegelni, amelyet az illetékes hatóság számára kijelölt. Ennek hiányában úgy kell vesztegelnie, hogy a hajóút szabad maradjon;
b) hosszköteles komp közlekedése tilos;
c) komp nem tartózkodhat az üzemeléséhez szükséges időn túl a hajóútban.
1. Ha a hajóút nem kellő szélességű a hídnyíláson és duzzasztóművön hajók egymás melletti egyidejű áthaladására, a 6.07 cikk szabályait kell alkalmazni.
2. Ha a hídnyíláson és duzzasztóművön keresztül megengedett az áthaladás és azon
a) A.10. jelet (7. melléklet) helyeztek ki, tilos a két jelzőtábla közötti téren kívül hajózni,
b) D.2. jelet (7. melléklet) helyeztek ki, ajánlott a hajóval két jelzőtábla vagy fény között maradni.
1. Ha az állandó híd nyílás(ai)t egy vagy több A.1. tiltó jellel (7. melléklet) jelölték, ezekben a hídnyílás(ok)ban tilos hajózni.
2. Ha az állandó híd nyílását (nyílásait) a felettük elhelyezett
a) D.1. a), illetve
b) D.1. b)
jellel (7. melléklet) jelölték meg, az itt történő áthaladás ajánlott.
Ha a hídnyílást az a) pontban említett jellel jelölték, az mindkét irányú áthaladásra nyitott.
Ha a hídnyílást a b) pontban említett jelekkel jelölték, az az ellenkező irányú áthaladás számára zárt. Ebben az esetben a hídnyílást az ellenkező oldalon az A.1. tiltó jellel (7. melléklet) kell jelölni.
3. Ha az állandó híd nyílását (nyílásait) a 2. pont szerint jelölték, a jelzés nélküli nyílás(ok)on a hajó csak a saját veszélyére haladhat át.
1. A Szabályzat és más rendelkezések előírásainak megtartásával a hajó a nyitható hídhoz közeledve vagy az az alatti áthaladáskor köteles követni a híd kezelőszemélyzetének a hajózás biztonságára és rendjére vonatkozó utasításait.
2. Nyitható hídhoz közelítve a hajó sebességét csökkenteni kell.
Ha a hajó nem tud vagy nem szándékozik a híd alatt áthaladni, továbbá ha a parton a B.5. tábla (7. melléklet) van elhelyezve, köteles a tábla előtt megállni.
3. Nyitható híd megközelítésekor az előzés tilos, kivéve ha a híd kezelőszemélyzete erre külön utasítást ad.
4. A nyitható híd alatti áthaladást a következő jelzésekkel lehet szabályozni:
a) egy vagy több vörös fény - tilos az áthaladás;
b) azonos magasságban elhelyezett egy vörös és zöld fény vagy a zöld fény felett elhelyezett egy vörös fény - az áthaladás tilos, a híd nyitás alatt áll, indulásra felkészülni;
c) egy vagy több zöld fény - az áthaladás szabad;
d) egymás felett elhelyezett két vörös fény - a híd nyitása a hajózás számára szünetel;
e) a hídon elhelyezett sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt - az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajót, amelynek az áthaladása mindkét irányban megengedett;
f) a hídon elhelyezett két sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt - az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajót, amelynek az áthaladása a jelzett oldalról szabad, ellenkező oldalról tilos.
5. A 4. pontban említett
- A.1. fényjelek - A.1.
- E.1. fényjelek - E.1.
- D.1. fényjelek - D.1.
táblákkal (7. melléklet) helyettesíthetők.
1. Duzzasztóművön áthaladáskor, illetve annak közelében horgonyt, kötelet, láncot vonszolni tilos.
2. Duzzasztómű nyílásán az áthaladás akkor szabad, ha azt jobbról, illetve balról az E.1. jellel (7. melléklet) jelölték.
3. A duzzasztómű nyílásán az áthaladás tilalmát egy vagy több A.1. fényjellel vagy táblával (7. melléklet) lehet jelölni.
4. A 2. pont rendelkezéseitől eltérően, ha a duzzasztóművön híd van, a duzzasztómű nyílásán az áthaladás engedélyezhető - az áthaladás helye feletti hídon elhelyezett - D.1. jellel (7. melléklet) is.
1. A hajó a zsilip várakozóhelyéhez közeledésekor köteles sebességét csökkenteni. Ha nem tud vagy nem szándékozik azonnal behajózni a zsilipbe és a parton B.5. táblát (7. melléklet) helyeztek el, a tábla előtt köteles megállni.
2.A zsilip várakozóhelyén és a zsilipben a - hajózási tájékoztató szolgálattal való kapcsolattartásra alkalmas - rádiótelefonnal felszerelt hajó köteles a zsilipre kijelölt hullámhosszon vételkészen állni.
3. A zsilipen áthaladás a várakozóhelyre érkezés sorrendjében történik. Kishajó külön zsilipelésre nem tarthat igényt. Kishajó a zsilip értesítése után hajózhat be a zsilipkamrába. Ha kishajó együtt zsilipel más hajóval, a kishajó csak az után hajózhat be a zsilipkamrába.
4. A zsiliphez közeledve, különösen a veszteglőhelyen, az előzés tilos.
5. A zsilipben a horgonyt teljesen fel kell emelni. Ez a rendelkezés a veszteglőhelyre is vonatkozik, ha a horgony használatára nincs szükség.
6. A zsilipbe behajózásnál a hajónak - a zsilipkapuval, védőberendezéssel, más hajóval, úszóanyagok kötelékével ütközése elkerülésére - csökkentenie kell a sebességet.
7. A zsilipben
a) ha a zsilipfalon határokat jelöltek meg, a hajónak ezek között kell maradnia;
b) a kamra feltöltése és ürítése alatt a hajót - ameddig nem kap engedélyt a kihajózásra - ki kell kötni, hogy ne ütközzön a zsilipkamra falához, a zsilipkapukhoz, védőberendezéshez, továbbá más hajóhoz vagy úszóanyagok kötelékéhez;
c) kötelező az ütközők használata. Ha az ütközők nincsenek a hajóhoz rögzítve, azoknak úszóképesnek kell lenniük;
d) a hajónak és úszóanyagok kötelékének tilos vizet kifolyatni vagy kibocsátani járdára, más hajóra vagy úszóanyagok kötelékére;
e) a kikötéstől a kihajózás megkezdéséig a hajócsavart (hajtómű) csak a zsilipelés biztonsága érdekében szabad használni;
f) a kishajónak más hajótól kellő távolságot kell tartania.
8. A zsilipben és a zsilip várakozóhelyén a hajónak legalább 10 m oldaltávolságot kell tartania a 3.14 cikkben előírt kék fényt vagy a 3.32 cikkben előírt kék kúpot viselő más hajótól vagy karavántól, kivéve, ha a hajó is e jelzések egyikét viseli.
9. A 3.15 cikkben előírt vörös fényt vagy a 3.33 cikkben előírt vörös kúpot viselő hajót vagy karavánt külön kell zsilipelni.
10. A 3.14 cikk 1. pontjában előírt kék fényt vagy a 3.32 cikk 1. pontjában előírt kék kúpot viselő hajó személyhajóval együtt nem zsilipelhető.
11.A hajózás biztonságának és rendjének fenntartása, az áthaladás gyorsítása és a kihasználtság érdekében a zsilip e cikk rendelkezéseitől eltérő, illetve kiegészítő utasításokat adhat, amelyeket a zsilipben és a zsilip veszteglőhelyén a hajónak meg kell tartania.
1. A zsilipbe behajózás szabályozása - nappal és éjszaka - a zsilip egyik vagy mindkét végén elhelyezett következő jelzésekkel történik:
a) két egymás felett elhelyezett vörös fény - a behajózás tilos, a zsilip nem üzemel;
b) egy vörös fény vagy két vízszintesen elhelyezett vörös fény - a behajózás tilos, a zsilip zárva;
c) ha a b) pont szerinti vörös fények egyike nem világít, egy vörös fény, vagy egy vörös és felette egy zöld fény - a behajózás tilos, a zsilip nyitásra előkészítés alatt áll;
d) egy vagy két vízszintesen elhelyezett zöld fény - a behajózás szabad.
2. A zsilipből kihajózás szabályozása - nappal és éjszaka - a következő jelzésekkel történik:
a) egy vagy két vörös fény - a kihajózás tilos,
b) egy vagy két zöld fény - a kihajózás szabad.
3. Az 1. és 2. pontban előírt
- egy vagy két vörös fényt egy A.1.,
- az egy vagy két zöld fényt egy E.1.
tábla (7. melléklet) helyettesítheti.
4. Fény- vagy táblajelzés hiányában tilos - a zsilip külön engedélye nélkül - a be-, illetve kihajózni.
A 6.28 cikk 3. pontjától eltérően a zsilipen áthaladáskor elsőbbség illeti meg
a) az illetékes hatóságok, továbbá a mentő és egészségügyi feladatokat ellátó szolgálat halaszthatatlan okok miatt közlekedő hajóját;
b) az illetékes hatóság által erre feljogosított, a 3.36 cikkben említett vörös lengőt viselő hajót.
Ha áthaladási elsőbbséggel rendelkező hajó a zsilip veszteglőhelyéhez közeledik vagy ott tartózkodik, a hajók kötelesek megkönnyíteni annak áthaladását.
1. Korlátozott látási viszonyok között a hajó köteles a látási feltételeknek megfelelő biztonságos sebességgel közlekedni. A hajót a hajók, valamint a hajó és a part közötti összeköttetést biztosító, működőképes és az illetékes hatóságok előírásainak megfelelő rádiótelefon -berendezéssel kell felszerelni.
A hajó orrán - karavánban az első hajó - figyelőhelyet kell felállítani. A figyelőhely jelzéseinek láthatónak, illetve hallhatónak kell lenniük a hajó vagy a karaván vezetője számára, ennek hiányában a vezetővel telefonkapcsolatot kell létesíteni.
A hajónak adnia kell a 6.32 és 6.33 cikkben előírt hangjelzéseket, valamint viselnie kell a menetben levő hajó éjszakai jelzéseként előírt fényeket.
2. A hajónak meg kell állnia, ha a láthatóság csökkenése, más hajók jelenléte vagy mozgása, valamint a helyi körülmények a hajózás biztonságát fenyegetik. Ha a vontatott hajó(k) és a karaván élén haladó géphajó közötti látási kapcsolat megszűnik, a karavánnak a legközelebbi alkalmas helyen meg kell állnia.
3. A hajó magatartásának és sebességének meghatározásához a radarjelek is felhasználhatók. A hajónak figyelembe kell vennie a többi hajó számára bekövetkezett láthatóságcsökkenést okozó változásokat is.
4. A hajónak megálláskor a lehetőségekhez mérten fel kell szabadítania a hajóutat.
5. A korlátozott látási viszonyok között közlekedő hajók kötelesek egymással a 16. csatornán (a németországi Duna szakaszon a 10. csatornán) rádiótelefonon kapcsolatot tartani. A hajók egymás közötti rádióforgalmazására a 10. csatornát kell használni. A hajó köteles közölni a többi hajóval a hajózás biztonságának fenntartásához szükséges adatokat.
6. A korlátozott látási viszonyok között haladó hajók találkozáskor úgy kötelesek jobbra tartani, hogy a találkozás a hajók bal oldala felől történjen. A 6.04 cikk 3., 4. és 5. pontját, valamint a 6.05 cikk előírásait - az 5. pontban foglalt nagyon rövid hangokból álló hangsorozat leadása kivételével - korlátozott látási viszonyok között nem kell alkalmazni.
1. Ha a hajó és az úszóanyagok köteléke - kikötőn és az illetékes hatóság által veszteglésre kijelölt helyen kívül, a hajóúton vagy annak közelében - vesztegel és korlátozott látási viszonyok között közeledő hajó - 6.32 cikk 4. a) és 5. a) pontjában vagy a 6.33 cikk 2. pontjában előírt - jelzéseit hallja és
a) a hajóút bal oldalán tartózkodik, egy,
b) a hajóút jobb oldalán tartózkodik, egy kettős,
c) meghatározhatatlan helyzetben van, egy hármas
harangkongatást köteles adni.
2. Az 1. pont szerinti jelzéseket legfeljebb egyperces időközönként kell ismételni.
3. Az 1. és 2. pont rendelkezéseit a tolt karavánban a tolóhajóra, a mellévett alakzatban az alakzat egy hajójára, a vontatott karavánban a vontatóhajóra és a karaván utolsó hajójára kell alkalmazni.
4. E cikket alkalmazni kell a más hajó számára veszélyt jelentő, hajóúton vagy annak közelében zátonyon fennakadt hajóra is.
1. A korlátozott látási viszonyok között közlekedő hajó akkor tekinthető radarral hajózónak, ha azon rendelkezésre állnak és használatban vannak a következő berendezések:
a) az illetékes hatóság előírásainak megfelelő, üzemképes radarberendezés és a hajó fordulási szögsebességét jelző készülék,
b) az illetékes hatóság előírásainak megfelelő, üzemképes, a 6.30 cikk 1. pontjában előírt, a hajók és a hajó, illetve a part közötti kapcsolatra alkalmas rádiótelefon,
c) a háromtónusú hangjelzés adására alkalmas eszköz (1.01 cikk w) pont).
2. Ha a hajózás csak radarral folytatható, a kormányállásban - egy radarhajózásban jártas és egy második, a hajóvezetés e módszerét megfelelően ismerő - személynek kell folyamatosan tartózkodnia. Ha a kormányállást központi vezénylőpulttal szerelték fel, elegendő, ha a második személy azonnal a kormányállásba hívható.
3. Radarral közlekedő hajón nem kötelező a 6.30 cikk 1. pontjában előírt megfigyelő helyet felállítani, ha a vezető a hangjelzéseket jól hallja.
4. Ha radarral völgymenetben haladó hajó a radar képernyőjén olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt okozhat, illetve ha olyan helyhez közeledik, ahol a radar képernyőjén még nem látható hajó tartózkodhat, köteles
a) háromtónusú hangjelzést adni, amelyet a szükséges gyakorisággal kell ismételni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra;
b) megtenni a bevált szakmai gyakorlatnak megfelelő intézkedéseket (pl. csökkenteni sebességét, a hajóút szélére húzódni, szükség esetén megállni).
5. Ha a radarral hegymenetben haladó hajó a 4. a) pont szerinti jelzést hallja, vagy olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt idézhet elő, illetve olyan szakaszhoz közeledik, ahol a radarképernyőn még nem látható hajó tartózkodhat, köteles
a) a 6.33 cikk 2. pontjában előírt jelzéseket adni és a völgymenetben haladó hajóval rádiótelefonon közölni fajtáját, nevét, helyzetét, haladási irányát, valamint javasolni, hogy a hajók mely oldala felől történjék a találkozás;
b) megtenni a bevált szakmai gyakorlatnak megfelelő intézkedéseket (pl. csökkenteni sebességét, a hajóút szélére húzódni, szükség esetén megállni).
6. A völgymenetben radarral haladó hajó köteles a hegymenetben haladó hajónak rádiótelefonon válaszolni és közölni fajtáját, nevét, helyzetét, haladási irányát, továbbá a javasolt találkozási oldal elfogadását vagy megjelölni a másik oldalt a találkozáshoz.
A kishajó csak fajtáját, nevét, helyzetét és haladási irányát, valamint azt az oldalt köteles közölni, amelyre kihúzódik.
7.A radarral közlekedő hajó előzése akkor engedélyezett, ha a hajók az előzés oldaláról rádiótelefonon előzetesen megállapodtak és a hajóút elegendően széles.
8. A 2. és 4-7. pontban a karavánra megállapított követelmények arra a hajóra vonatkoznak, amelyen a karaván vezetője tartózkodik.
9. Ha a radarral közlekedő hajó a radar képernyőjén olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt okozhat és a rádiótelefonhívásra nem felel, időben köteles az összeütközés elkerüléséhez szükséges intézkedéseket megtenni.
1. A korlátozott látási viszonyok között radar nélkül közlekedő hajónak a 6.30 cikkben előírt figyelőhellyel és rádiótelefonnal kell rendelkeznie.
2. A korlátozott látási viszonyok között közlekedő magányos hajó köteles egy hosszú hangjelzést adni. Az a karavánban közlekedő hajó - amelyen a karaván vezetője tartózkodik -, köteles két hosszú hangjelzést adni. A jelzéseket legfeljebb egyperces időközönként kell megismételni.
3. A radar nélkül közlekedő kishajó leadhatja a 2. pontban előírt jelzést, amely megismételhető.
4. Ha korlátozott látási viszonyok között a radar nélkül közlekedő hajó a 6.32 cikk 4. a) pontjában említett háromtónusú hangjelzést hallja és
a) a parthoz közel tartózkodik, köteles ehhez a parthoz - amennyire lehetséges - közel húzódni, továbbá szükség esetén ott maradni a másik hajó elhaladásáig;
b) a hajóútban tartózkodik (különösen, ha az egyik parttól a másik felé tart), a lehető leggyorsabban köteles a hajóutat felszabadítani.
5. Ha a radar nélkül közlekedő hajó elölről - a 2. pontban említett - hangjelzést hallja, köteles a hajó sebességét az iránya tartásához elegendő legkisebbre csökkenteni és a hajózást a legnagyobb óvatossággal folytatni, kitérni vagy megállni.
1. Vízisí és hasonló eszközök használata csak nappal és jó látási viszonyok között megengedett.
Azt a vízterületet, amelyen vízisí és hasonló eszközök használata megengedett, illetőleg tiltott, az illetékes hatóság jelöli ki.
2. A vontató hajón a vezetőn kívül egy olyan személynek (kísérő) is kell tartózkodni, aki képes a vontatókötelet kezelni és a vízisíelőt figyelemmel kísérni.
3. Ha a vontató hajó és a vízisíelő nem a vízisíelésre külön kijelölt vízterületen tartózkodik, köteles kellő távolságot tartani minden más hajótól, a parttól és a fürdőzőktől.
4. Tilos a használaton kívüli vontatókötelet vonszolni.
Tilos több, egymás mellett haladó hajóról vontatott kerítőhálóval halászni, valamint a hajóúton vagy veszteglésére kijelölt helyen halászeszközt elhelyezni.
Tilos az engedély nélküli könnyűbúvár-tevékenység azokon a helyeken, ahol az a hajózást akadályozhatja, így különösen
a) a 3.16 és 3.34 cikk szerinti jelzéseket viselő hajó útvonalán,
b) a kikötő bejárata előtt,
c) a veszteglőhely közelében,
d) a vízisíelésre és hasonló eszközök használatára kijelölt vízterületen.
Forrás: Hajózási Felügyelet