halottlátó

1. a magyar → népi hitvilág olyan → természetfeletti erejű személye (férfi vagy nő), aki az elhunytakkal érintkezni tud, vagy felőlük hírt hoz, néha segítségükkel gyógyít, vagy az időben távoliakról is tájékoztat (pl. hol az eltűnt állat, mikor jön meg a messzi földön levő hozzátartozó). Egyéb elnevezése: beszélgetőasszony, látó, mondó, mondóasszony, néző. Egyes helyeken ellátónak, tudósembernek, tudósasszonynak is nevezik. Tevékenységük gyakran → révüléses állapottal jár együtt. Néha a halottlátó → gyógyított vagy jósolt is. A magyar halottlátóval kapcsolatos legelterjedtebb hiedelmek: Tudománya lehet „Isten rendelése”, ami már a születéskor megmutatkozik, mert jellel (pl. foggal) születik. Serdülő korában „látomások gyötrik: természetfeletti lények jelennek meg és felszólítják, legyen halottlátó. A kiválasztott ellenáll, ezért betegeskedni kezd. Betegsége azzal végződik, hogy bizonyos időre „meghal”, tetszhalott lesz. Amikor így fekszik, akkor lelke elhagyja és a másvilágon jár. Lelkét ott valamilyen természetfeletti lény vezeti, az ágyon fekvő élettelen test ezalatt gyakran vért verítékezik. Hogy mi történt vele, amíg lelke a túlvilágon járt, nem árulhatja el. A rendszerint három napig tartó tetszhalottszerű állapot a legkiválóbb halottlátóknál még kétszer megismétlődik. Az így halottlátóvá lett személy emberfeletti képességekkel rendelkezik: szándékosan és közvetlenül érintkezik a természetfeletti lényekkel, éspedig rövidebb ideig (egy, másfél óra hosszat) eszméletlenül fekszik (elrejtőzik, leragadtatódik, ellesz), ezalatt a lelke vagy a túlvilágra megy, hogy ott kapcsolatba kerüljön a szellemekkel, vagy azok jelennek meg őnála. Szórványosan az egész magyar etnikum ismeri; sűrűbb előfordulású a Zagyva–Sajó között, továbbá a székelyek és a csángók körében. Egy-egy híresebb halottlátót messze földről is felkerestek, s tőlük elhunyt hozzátartozókról kérdezősködtek. A nevezetesebb halottlátókat lakóhelyükről nevezték el: novaji asszony, csépai ember, meggyesi jány. A halottlátó hiedelemkörének bizonyos vonásai egyeznek egyes → táltosra vonatkozó hiedelmekkel és a → samanizmus emlékeit őrzik. (→ még: halál) – Irod. Nyári Albert: A halottlátó (Ethn., 1908); Fekete József: Tudós asszonyok (Ethn., 1910); Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben (Bp., 1958). – 2. Halottlátó a mondában: Tipikus mondaszüzsék: 1. A tudományszerzéséről szóló mondák. a) Egy asszony templomba menet tükör helyett szentkép üvegébe nézve köti meg a kendőjét. Saját tükörképe helyett egy halálfejet lát, azóta tudománya van. b) Gyilkosság után egy asszonynak álmában megjelenik az áldozat, felfedi a gyilkost. Utána „lebetegszik”. Álmában jár a mennyországban. Azóta halottlátó. c) Egy halottlátó kijelenti, hogy X asszony örökli majd a tudományát a halála után. Az illető asszony sokat imádkozik. Karácsony éjszakáján fényjelenségek után sorra jelennek meg ismerős halottai. Azóta halottlátó. – 2. Útban a halottlátóhoz. A halottlátóhoz (javashoz, tudóshoz stb.) tartó társaság egyik tagja szellent: „Ha nem tud segíteni, ez a fizetsége!” A halottlátó tőle nem fogad el fizetséget, mert már útközben megfizetett. Változat: A halottlátó tud arról, hogy amikor a fizetségbe hozott tyúkot otthon kiválasztották a számára, az asszony azt mondta, hogy a könnyebb is jó lesz. A halottlátóhoz fűződő mondák félúton vannak a → memorattól a → fabulat felé. – 3. Tudósításai a másvilágról. a) Egy napon meghalt hármas ikrek anyjának hírül adja: gyermekei a Szentháromság három karját töltik be. b) Szomszéd faluban történt halálesetről ad hírt. c) Tetszhalottról ad hírt. A sírt felásva a halottat valóban hasra fekve találják. d) Király (Ferenc József) meg akarja idéztetni egyik halottját. A halottlátó válasza: megteheti, de a király abban a pillanatban meghal. A király kéri, hogy éreztesse meg vele. Csoszogást hall, hideg kéz érintését érzi. A király Mária-szobrot állíttat a halottlátó udvarán. Ugyancsak Ferenc Józsefnek ugyanez a halottlátó elmondja, hogy felesége, Erzsébet milyen halotti ruhában nyugszik és megállapítja, hogy fia, Rudolf nincs a halottak közt. – 4. → Élménytörténetek a halottlátó tudósításairól: halott ruhájáról, kívánságáról (mise, ima, egyéb tanács, pl.: mindent mondhat a hozzátartozó, csak azt nem, hogy „csak még egyszer jöjj vissza” stb.), meggyilkolt tetemének hollétéről stb.