Hol jársz itt, ahol a madár se jár?

→ mesei sztereotípia, → népmesei szólás. A hős hosszú vándorútja során embernemlakta kietlen pusztaságon vagy rengeteg erdőben magános kunyhóra (palotára) talál. Lakója ámulva kérdi: Hol jársz itt, ahol a madár se jár? A sztereotípiának osztják, zürjén, kaukázusi, tatár és kirgiz párhuzamait ismerjük. Egyik kirgiz mesében pl. azt kérdi az óriás jilbägänek anyja: „Ami országunk olyan, hová szárnyas állat nem repül, lábas állat el nem jut, ki ia-fia vagy, hogy ide kerültél?” Radloff nagy gyűjteményének kirgiz szövegeiben a formula még öt ízben fordul elő. Solymossy Sándor, mivel megfelelőit sem az indus-perzsa-arab, sem a Ny-európai gyűjteményekben nem találta meg, a → Szerencséd, hogy (öreg)anyádnak szólítottál!, „Hunyd be a szemed, nyisd ki a szemed” és → Hol volt, hol nem volt ... sztereotípiákkal együtt keletről magunkkal hozott epikus stíluselemnek tartja (→ Ahol még a madarak (fecske) is térden állva isszák (issza) a vizet). – Irod. Solymossy Sándor: Az Ezeregy-éj (Ethn., 1919); Solmossy Sándor: Népmeséink keleti rokonsága (MTA Ért.-je, 1921).