| misztériumjáték | TARTALOM | mit-mitke |
a → hiedelemmese, → hősmese, → tündérmese és → varázsmese gyűjtőneve. Népmeséink legarchaikusabb csoportja, hősei és alakjai a bevett vallások egyikéhez sem tartozó emberek és természetfeletti lények; a mitikus mese által elbeszélt kalandok is irreálisak, mítoszi elemeket és motívumokat tartalmaznak. Az idetartozó meséket a nemzetközi → népmese-katalógus AaTh 300–749 számmal jelöli, s a következő alcsoportjait különbözteti meg: a természetfeletti ellenfélről (AaTh 300–399), természetfeletti vagy elvarázsolt férjről, feleségről vagy testvérről szóló mesék (AaTh 400–459), természetfeletti feladatokról (AaTh 460–499), természetfeletti segítőkről (AaTh 560–649), természetfeletti lényekről, eseményekről szóló mesék (AaTh 700–749). Aarne–Thompson tőlünk eltérően a valódi mesék (ordinary folktales) csoportjába sorolja a → legendameséket, a → novellameséket és az → ostoba ördög meséjét is, ez utóbbiak azonban formai szempontból, de a magyar népi közfelfogás szempontjából sem tartoznak a mitikus mesék műfajához. – Irod. Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1957); Ortutay Gyula–Dégh Linda–Kovács Ágnes: Magyar népmesék (I–III., Bp., 1960); Aarne, A.–Thompson, St.: The Types of the Folktale (Second Revision, Helsinki, 1961; FFC, 184).